William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-05-02 / 5. szám

EZERNYI LÁTNIVALÓ - POMPÁS SZÓRAKOZÁS- TESTVÉR TALÁLKOZÓ 1956. május 2. William Penn ll-IK OLDAL SZEMREVALO NŐI KUGLIZOK A 482-V. fiók, Beckley, W. Va. női kuglizói a har­madik helyet vívták ki maguknak az állami női mér­kőzésen, mely nemrég folyt le Huntingtonban. A fenti képen láthatók, balról jobbra: Mrs. Louis GALL, a csapat vezetője és a 482. fiók iigykezelőnője. Elizabeth Clay, Mary Cook, Mary Ziechick, Bernice Bloch, Myrtle Nace. A 482. fiók volt ügykezelője, GÁI.L LAJOS és a fiók elnöke, KAZVINCZKY LAJOS nagy vacsorát adtak a női kuglizók tiszteletére, 45 teritékkel. E va­csorán a 248-V fiók, Monaville. West Virginia, képvi­selői is megjelentek. A játékeredmények a következők voltak; Contestants 1st Game 2nd Game 3rd Game Totals M. Nace 154 133 123 410 M. Ziechick 150 135 163 448 B. Bloch 115 124 110 349 M. Cook 175 144 113 432 E. Clay 187 167 208 562 TOTAL 781 703 717 2201 BUFFALO Az évi kuglizóverseny alkalmából William Penn testvéreink pár napra Buffaloba rándulnak. Biztosan jól fogják érezni magukat ott, mert Buf­falo szép, rendezett város, amely az első látásra megnyeri vendégeinek tetszését. Egy sugárból kiinduló szé­les útvonalai fényes üzletekkel van­nak tele és vásárló tömegei adnak vi­lágvárosi jelleget nekik. Hát még ha a fényes városból kirándulunk a közeli Niagara vízeséshez, Amerika egyik csodájához. Igazán élvezetes napokat tölthetünk majd ez alatt a rövid pár nap alatt, amit ott töltünk. Mikor a kultúra áldásait élvezzük ebben a szép városban és látjuk a sok fiatal házast, akik mézesheteiket él­vezik a Niagara közelében, nem sza­bad elfelejtkeznünk arról a fejlődés­ről sem, ami lehetővé teszi a mi élve­zetünket. Buffalo hirtelen emelkedését, meg­gazdagodását teljesen a technika fej­lődése tette lehetővé. Mikor csodáljuk a várost és környékét, akkor gondol­juk meg, hogy Buffalo emelkedése egybeesik Amerika csodálatos fellen­dülésével és hogy a fejlődés mögött vasakarat és acélizmok , állottak. Amerikai nép, mind a régi telepü­lők, mind a későbbi bevándorlók más, erőteljesebb anyagból vannak gyui'va, mint a világ kényelemszerető népei. Buffalo városa az Erie-csatorna és a Niagara vízesés gyermeke. Kör­nyéke egész a múlt század elejéig ke­vés újat mutat föl. Ä város tervét csak 1803-ban rajzolták meg. Eldugva az Erie-tó egyik csücskében lassan tengődött és senki se merte volna gondolni, hogy rövid 25 év alatt tü­neményes gyorsasággal Amerika leg­nagyobb városai közé emelkedik. Mindezt az Erie-csatornának köszö­­heti, és Buffalo gyors emelkedése Amerika hasonló gyors fejlődését is jelképezi. 1817-ben De-Witt Clinton, New York állam kormányzója, kezdte meg az Erie-csatorna ásását. A kételke­dők, akik mindig szép számban szok­tak gáncsot vetni a nagy müveknek, csufolkodtak, hogy a “Clinton árka” tiszta őrület. Hogy lehet azt józan ésszel elképzelni, hogy 350 mérföld távolságon át Buffalotól New York­ig dombokon, sziklás hegyeken, ős­erdőkön és mocsarakon át olyan nagy csatornát lehessen építeni, amely az Erie-tóból kifolyva vitorlásokat és gőzhajókat tudjon szállítani a csator­nán át. ír munkásokat, bevándorló­kat hoztak erre a nehéz munkára, akik mocsaras helyeken térdig sárba gázolva, a földet kapákkal és ásókkal emelték ki. Ilyen piszmogó munka soha nem készülhet el, mondták a csufolkódók. De az ember találékony és amit egyszer a fejébe vesz, addig nem nyugszik, mig azt meg nem va­lósítja. A leleményes amerikaiak már a második évben emelődarukat hoztak és a munka megkettőzött erő­vel haladt most már előre. A partok erősítésére újfajta cementet használ­tak. A műszaki embereket is lelke­sítették az újonnan felmerülő prob­lémák. így az Erie-csatorna nyolc év alatt, 1825-ben készen állt, dicsősé­gére azoknak, akik tudásukkal ter­vezték ezt a csatornát, akik akarat­erejükkel minden gúnyolódást letor­koltak és az uj bevándorlók szorgal­mas keze munkájának, akik ide tó­dultak dolgozni és kenyerüket meg­keresni. Erős akarat, tudás, erős munkáskezek kellettek ennek a hihe­tetlen tervnek a megvalósítására. 1825 október 26.-án a csatornát az­zal nyitották meg, hogy Clinton kor­mányzó a “Seneca Chief” hajón fé­nyes ünnepségek, ágyuszó és ünnepi beszédek közt indult el le a csator­nán New York felé és kilenc napi utazás után el is ért oda. A partmenti városok és New York is ünnepélye­sen fogadták egy uj korszak megnyi­tóját. Az emberek megdörzsölték a sze­müket, hogy lehetséges-e a csoda. Azok, akik hittek a vállalkozás sike­rében, máról-holnapra vagyont sze­reztek. De a tervezők jövedelme je­lentéktelen volt ahhoz a hajtóerőhöz képest, amellyel megindult a forga­lom a nagy tavaik, a Mississippi vi­déke és New York között. A csatorna első évben 750,000 dollárt jövedelme­zett a dollár régi értékében. A for­galom hamar fellendült, Albanyból naponkint 50 hajó indult kelet vagy nyugat felé. Oly arányban indult meg a kereskedelem, amelyről addig senki se mert álmodni se. Nyugat terményei, amelyeket eddig drága pénzen tengelyen, vasúton kellett szállítani: búza, kukorica, épületfa, prémek, whiskey megindult kelet felé. A nagy amerikai síkság, Amerika belseje most már nem New Orleans felé öntötte gazdagságát, hanem az Erie csatornán át New Yorkba. De nem szabad elfelejtenünk a forgalom­nak egy más irányú fejlődését sem. A csatorna csak úgy öntötte az eu­rópai bevándorlókat, akik a Nyugat búzamezőire vágyakozva, az Erie-csa­­tornán át érték el a mesés termé­­kenységü területet. Különösen ir, né­met és holland bevándorlók özönlöt­tek nyugat felé szerencsét keresni. Buffalo, amely eddig Hamupipőke, kis faházas falu volt, megtalálta her­cegét, soha nem remélt fellendülé­sét. Máról-holnapra szépült, gyara­podott. A múlt század közepén egy angol utazó, Marryat kapitány szé­les utcákról, fényes városházáról, színházakról, piacról beszél. A kikö­tőben nagy világítótorony. A régi kis falu helyén nagy, modern város fej­lődött egyszerre, mintha Aladdin csodalámpását dörzsölték volna meg. Azt mondják, hogy az amerikai­akban nincs költői érzés és érzéketlen kalmárlelkek. Hát nem képzelő erőre, lelkesedésre, ihletre van-e szükség ehhez a tüneményes haladáshoz? A valósággá vált tündérmese e?. Ilyen előzmények után biztosak le­hetünk abban, hogy Amerika felta­lálói karöltve a szakképzett munkás­ság lankadatlan munkájával egy még jobb jöyőt varázsolnak ide, ami felül­múlja összes álmainkat. Ma még csak apró próbálkozásokat látunk az atomerő felhasználására, de mérnö­keink, szakmunkásaink tehetsége, ki­tartása és lankadatlan szorgalma oly lendületet hozhat, hogy negyedszá­zad múlva rá se ismerünk Ameriká­ra. Csodák várnak ránk még a közel jövőben. Akkor pedig a lendület gaz­dagságot, a gazdagság jólétet és a jólét békességet hoz. Buffalo népe most már ölhetett kézzel várhatta volna a további ha­ladást, azóta hogy az Erie-csatorna jelentősége megszűnt, de Amerika szelleme nem ismert megállást, lany­ha elpuhulást. A Niagara vízesést, amely mint természeti szépség rit­kítja párját, az amerikai lelemé­nyesség megnyergelte és 1880 óta 450,000 lőerővel két és fél millió sze­mélyt lát el olcsó villanyárammal, megőrli nyugat búzáját és megol­vasztja nyugat vasát. A technika fejlődését látva nem­csak a mérnöki tudást és a megfe­szített munkát csodálhatjuk. A ter­mészet ide tette le egyik legnagyobb szépségét, a Niagara vízesést amelyet évenkint másfél millió látogató cso­dál meg, dobogó szívvel hallgatva a vizek ritmikus dörgését. De minden vizzuhogáson keresztül, nem látva az őszi levelek színes pompáját sem, a nászutasok itt érzik magukat legkö­zelebb egymáshoz, mintha csak nekik találták volna ki ezt a mesét.----------2 ------------­HÍREK PHILADELPHIÁBÓL Sok szerencsét kívánunk a buffaloi kuglizóversenyünk résztvevőinek! * 5j< * Szeretettel köszöntjük a 76-ik (V.) fiókunk uj tagjait: Bauman Károlyt, Dudás K. Mártát, Molnár Bélánét, Van Osten K. Györgyöt, Smith Wil­­mernét és Zsolt Lászlót. Ötvenéves fiók jubileumunkat 1958 elején szándékszunk megünnepelni — de már most megkezdjük az arra való terveink kidolgozását. Aki még nem kapta meg Egyesüle­tünk uj alapszabályát — annak azt készséggel megküldi Szemes István, fiókunk ügykezelője. Minden hónap második szombatján gyűlést tartunk, este 7 órai kezdettel, irodánkban 1144 N. 4th Street. Kér­jük tagjainkat, hogy havidijukat 7- 7:30 között fizessék be. Jól eső tudat számunkra, hogy mindig többen jön­nek el gyűléseinkre. Orosz János fiókunk régi tagja és volt tisztviselője elhunyt március 4.­­én. László Mártonnét április 12.-én veszítettük el. Legyen álmuk csendes! des! Öézinte szivből köszöntőm az arany­lakodalmát ünnepelt Körösfőy házas­párt. Jókivánságaim egy nagyszerű magyar házaspárnak fejezem ki. Május 13.-án, vasárnap ANYÁK NAPJA. Ne feledkezzünk el azokról, — akiknek annyi mindent köszönhe­tünk! Vasárnap, április 22.-én a 159-ik V. fiókunkat látogattuk meg Phoenix­­ville, Pa.-ban. Résztvettünk a Magyar Polgárok Klubjában rendezett szép banketten. Akik ott voltunk — na­gyon jól mulattunk. Május 30.-án, szerdán Memorial Day ünnepén ne feledkezzünk el hősi hallotainkról. Kegyeletes szeretettel emlékezzünk azokról, akik hazánk és az emberiség szabadságáért, egy jobb világért életüket áldozták. Viszontlátásra, a május 12,-i gyű­lésünkön. Horváth László, 8 N. 21st Street, Phila 3, Pa. JOIN and SÉRVÉ ...answer the calil

Next

/
Oldalképek
Tartalom