William Penn Life, 2004 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
-L-1 Branching Out 1with Endre Csornán Kossuth Lajos: Az / 848 Magyar szabadság harc zseniálisa KITÖRÜL-HETETLEN BETÜKELL vésték a Magyar história könyvébe 1848 Március 15-ét. A Magyar Szabadságharc felejthetetlen dátuma, mikor rágondolunk lelkünket megérinti a tavasz, nemzetünk szivében a szabadság vagy-a fel frissül. Látjuk szülő földünket az alföld rónáit, a kanyargó tiszát, dunát, a hókoszorús kárpátokat, a mátrát és azt hol bölcsőnket ringatták. Érezzük hogy szent örökség birtokosai vagyunk: 1848 Március idusának szelleme átjárja, felüditi szivünket, év századokon át tartó szabadság harcunk mindig azért folyt, hogy Isten által adott helyünkön megmaradjunk annak, aminek ö alkotott minket, Magyarnak. Ezer éves történelmünk tanúbizonyság arra hogy a Magyar nép a hon szabadságáért sohase sajnálta életét sem feláldozni. A Kárpátok koszoruzta duna, tisza medencéje-europa kapuja, a keletről nyugatra vándorló népnek itt kellet át haladni. Itt folytakle a legvéresebb csaták. Nem is tudott ezen a földön meg maradni csak a Magyar. Nagy árat fizetett érte örökös harcban állt a keletről támadó népekkel, hogy a nyugatra törő ellenséget meg állitsa. Kardfogó őseink piros vére ráhult a hon minden kis rögére. Petőfi Sándor a Magyar nép nagy költője "énekelte" a Magyar szív érzéseit, a Magyar föld szépségeit, a Magyar hazafiaság mélységeit. Az ö "Talpra Magyar"—ja mozdította meg 1848-ban a Magyar népet, hogy dicső Kossuth Lajos mellé álljon a Magyar szabadság kivivására, és amikor jött a végleszámolás ideje: Fegyvert ragadott kezébe, és arról amit költeményeiben eldalolt piros vére hullásával tett örök tanúságot áldozatos nép-és haza szeretetéröl. A segesvári csatatéren lehelte ki nagy lelkét. Harsonája minden Március 15-én Fülünkbe cseng, Talpra Magyar, Hia Haza Itt as idő, most vagy soha.... Arról a rajongó tiszteletről és szeretetröl, amelyel a Magyar nép 156 evén át viseltetett az 1848-as nagy időkben és azóta is Kossuth szent emléke iránt, ime néhány szép Kossuth vers. 1848-ban a menetelő honvédok igy nótáztak Kossuth Lajos édes apám Felesége édes anyám Én vagyok az igaz fia Magyarország katonája. Elmegyünk Kossuthal Ö lesz a mi jó apánk Ö vele szabad, szép hazánk. [Ml Lajos Kossuth: The leading genius of the War of Liberty in 1848 .MARCH 15th IS A SYMBOL OF freedom and liberty for the Hungarians. On this day we pay tribute to the people, especially the youth, who lined up behind Kossuth and Petőfi to oppose the Habsburg- Austrian rule, demanding freedom and independence. For centuries, Hungary defended the west from the eastern countries of Europe. The Carpathian Basin, encompassing the Tisza and Duna Rivers and known as "The Land of the Magyar," was saturated with blood. As the Magyars defended their western neighbors from the Mongols, Turks and Russians, they received little help. With all the power in Europe, it took 150 years to force their occupiers, the Turks, out of Hungary. However, the expulsion of the Turks did not create freedom for Hungary. Instead, the country became a province of the Habsburg-Austrian empire. In 1848, under the leadership of Lajos Kossuth, Hungary declared full independence and the dethronement of the Habsburgs. The Habsburgs responded (with the help of the Russian czar) by quickly crushing the revolution and instigating a series of brutal reprisals. Sándor Petőfi, the great Magyar lyric, gave his young life on the battlefield defending the Magyar's liberty. On March 15,1848, he recited the following poem which he wrote: By the God of the Magyars We Solemnly Swear The Tyrant's Yoke we will no longer bear. Today, 156 years later, his national song is still revered by the Magyar, wherever they are. 6 William Pena Life, March 2004
