William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)

2002-11-01 / 10. szám

Magyar Nyelv a vágyódása nagyobb. Ez a vágyódá­sa hajtja ki öt az "elsüllyedt utakra", melyeknek fekete-ködös labirintjára oly szivszaggató távolokból hallik a szülői ház kiskapujának ismerős ki- és becsapódása. De - "vissza a vén csöndes udvarba elsüllyedt azóta mind az út," s csak távolból hallja, ködben, éjben, hogy nyitogatnak egy vén kaput. Sötét szinek ezek, de nem Ady ifjúságának a szinei. Hisz Ady egy pillanatig sem volt naiv költő, s nem az érzései rángatták erre vagy arra. A nem mindig tudatos szellem alkotá­sait is a tudatos szellem ellenőrzése és formálása alapján hajtotta végre. S mondanivalóit nem fogalmi utón, hanem szimbólikus képei segítségé­vel egyenesen belehelyezi az olvasó­ba. S Adyban észjárás és kifejezés hasadéka mélyebb, mint akárki másban. így jelentkezik misztika és racionalizmus egyszerre ebben a teremtő költészetben. Értem a titkot a nádi beszédet Susog a nád, s én messze kiáltok: Nádi világ, im megjött a királyod. Midásznak sarja szállott im elébed; S bármint kacagtok léha, lenge nádak Hódolni fogtok új Midász-királynak. Ady Endre Párizsban születik meg igazán, e világváros nyugtató-nyug­­talanságában, ebben a modern- Bakonyban, ahová keleti fájdalmát és nyugati vágyakozását, modem­betyár, belevetheti. Mennyi boldog látnivaló! Szabad­­csörtetés az élet titokzatos erdejében! A keletről nyugatra tévedt lélek fáj­dalmas himnusza tör ki belőle; észak­dél közt cikkázó lelkek fájdalmánál is mélyebb-igazabb. Szent Napkeletnek mártírja vagyok Aki enyhülést nyugaton keres, .. .ki sápadtan fűt Napnyugatra, Hogy ott imádja Urát, a Napot. Keleti vérem, ez a lomha Szomjuhozóan isza Nyugatot A napisten legbúsabb papja, Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. Valóban a Napisten papja Ö, beteg pogány, ki áldozik az éjszaka torán; egy pusztuló-faj fáradt virága, ki egyszerre hajszol beteg csókokat, s egyszerre szit új, merész, pogány örömöket; "s megáldozik a dús Párizsnak kövein, a legkoldusabb nomád." Nagyvonalú és korszerű gesztus, de ott csírázik benne már az egész Ady Endre. Téma, melyet a szenvedés nagy szonátája fog mondatokra bontani. S a muskátlis ablakok igricei szömyülködhetnek. A nyugaton ál­dozó pogány aligha áll meg a sablon­szerelem idilljeinél. Olyan szerelmet dalol Ö, amilyet poéta még soha. Héja-nászt őszi avaron, egymást­­gyötrö szerelmesek húskapcsait, önfeledkezö temetkezést, hisztériát: Sikoltva, marva bukjék rám fejed, S én tépem durván bársony-testedet, Nagyon is sima, illatos hajad, Zilálva, tépve verje arcomat. Fehér nyakad most is nagyon fehér, Vas-ujjaim közt fesse kékre vér, Ragadjon gyilkot fehér kis-kezed ...Atkozlak, téplek, marlak, szilajon Átkozz, tépj, marj, és sikolts, akarom. Megöl a csend, ez a fehér lepel, Űzz el magadtól, vagy én űzlek el. S a csókjai, lehunyt szemmel adott csókok, amelyek MÁR egy távoli másnak szólnak. Pótlék ez a Léda valaki másért, és szinpad is, kin a szerelem tébolyát magának, s más­nak eljátsza, s ha akarja nem a tébolyt játsza. Hisz a férfinak annyi nö felé nyúló mozdulata van; Máriától Veronikáig iveinek el a férfi-karok. Örök narc és nász volt ez a viszony, egymás hántása, mea-kulpá­­zások, sirás, várás, és kívánás, az élet mélységeit átjáró piros-és fekete szerelem. A halál illata van rajta és Lédán bolond parfüm, mely az élet­bálján megállítja a táncolókat. Ez a szerelem kívül áll a norma-szerelem mértékein, de a versek, amelyek átfülnek vele új, soha nem hallott dalok, rögösek és mégis hajlékonyak, minden szó önmagáért áll, s kimoz­­dithatatlan kö az egész épülettömb­ben. A szerelem és egyéb dyonyzoszi örömök azonban nagyon hamar a halál partjára vetik még az Apolló felé tájékozódó embert is. Hát még az olyat, aki távolabbi szellemi hatal­makkal is vívta a harcát. Endre Ady ( 1877-1919) ENDRE ADY WAS THE CENTRAL figure and star of Hungarian litera­ture, the greatest genius of revolu­tionary poetry after Sándor Petőfi. He was bom into a family of the lesser nobility which had sunk to the condition of peasants. He received a thorough Protestant education based on the Bible and on the Kuruts tradition. On leaving secondary school, he went to Debrecen to study law, but eventually took up journal­ism. It was at Debrecen that Ady's career as a poet began after being For those of you who do not read Hungarian, we present an English­­language version of this month’s “Magyar Nyelv” feature. While not a word-for-word translation, it will give you a general understanding and appreciation of the subject discussed. introduced to the world of theater, literature and journalism. A turning point in his life came when he went to live in Nagyvarad. Here, he emerged as a brilliant journalist with a sharp eye and far-sightedness. In the summer of 1903, he fell in love with the beautiful wife of a Nagy varad businessman, who came to be the "Leda" of his poems. Theirs was a great, sensuous, tormented love, and it gave birth to a large number of outstanding love poems. Leda requitted this love, and the relationship-sometime happy, sometimes bitter-lasted for many years. It was on her solicitation and William Penn Life, November 2002 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom