William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)

2002-11-01 / 10. szám

Magyar Nyelv

a vágyódása nagyobb. Ez a vágyódása hajtja ki öt az "elsüllyedt utakra", melyeknek fekete-ködös labirintjára oly szivszaggató távolokból hallik a szülői ház kiskapujának ismerős ki- és becsapódása. De - "vissza a vén csöndes udvarba elsüllyedt azóta mind az út," s csak távolból hallja, ködben, éjben, hogy nyitogatnak egy vén kaput.

Sötét szinek ezek, de nem Ady ifjúságának a szinei. Hisz Ady egy pillanatig sem volt naiv költő, s nem az érzései rángatták erre vagy arra. A nem mindig tudatos szellem alkotásait is a tudatos szellem ellenőrzése és formálása alapján hajtotta végre. S mondanivalóit nem fogalmi utón, hanem szimbólikus képei segítségével egyenesen belehelyezi az olvasóba. S Adyban észjárás és kifejezés hasadéka mélyebb, mint akárki másban. így jelentkezik misztika és racionalizmus egyszerre ebben a teremtő költészetben.

Értem a titkot a nádi beszédet Susog a nád, s én messze kiáltok:

Nádi világ, im megjött a királyod. Midásznak sarja szállott im elébed;

S bármint kacagtok léha, lenge nádak Hódolni fogtok új Midász-királynak.

Ady Endre Párizsban születik meg igazán, e világváros nyugtató-nyugtalanságában, ebben a modern- Bakonyban, ahová keleti fájdalmát és nyugati vágyakozását, modembetyár, belevetheti.

Mennyi boldog látnivaló! Szabadcsörtetés az élet titokzatos erdejében! A keletről nyugatra tévedt lélek fájdalmas himnusza tör ki belőle; északdél közt cikkázó lelkek fájdalmánál is mélyebb-igazabb.

Szent Napkeletnek mártírja vagyok Aki enyhülést nyugaton keres,

.. .ki sápadtan fűt Napnyugatra,

Hogy ott imádja Urát, a Napot.

Keleti vérem, ez a lomha Szomjuhozóan isza Nyugatot A napisten legbúsabb papja,

Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok.

Valóban a Napisten papja Ö, beteg pogány, ki áldozik az éjszaka torán; egy pusztuló-faj fáradt virága, ki egyszerre hajszol beteg csókokat, s egyszerre szit új, merész, pogány örömöket; "s megáldozik a dús Párizsnak kövein, a legkoldusabb nomád."

Nagyvonalú és korszerű gesztus, de ott csírázik benne már az egész Ady Endre. Téma, melyet a szenvedés nagy szonátája fog mondatokra bontani.

S a muskátlis ablakok igricei szömyülködhetnek. A nyugaton áldozó pogány aligha áll meg a sablonszerelem idilljeinél. Olyan szerelmet dalol Ö, amilyet poéta még soha. Héja-nászt őszi avaron, egymástgyötrö szerelmesek húskapcsait, önfeledkezö temetkezést, hisztériát:

Sikoltva, marva bukjék rám fejed,

S én tépem durván bársony-testedet,

Nagyon is sima, illatos hajad,

Zilálva, tépve verje arcomat.

Fehér nyakad most is nagyon fehér, Vas-ujjaim közt fesse kékre vér, Ragadjon gyilkot fehér kis-kezed ...Atkozlak, téplek, marlak, szilajon Átkozz, tépj, marj, és sikolts, akarom. Megöl a csend, ez a fehér lepel,

Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.

S a csókjai, lehunyt szemmel adott csókok, amelyek MÁR egy távoli másnak szólnak. Pótlék ez a Léda valaki másért, és szinpad is, kin a szerelem tébolyát magának, s másnak eljátsza, s ha akarja nem a tébolyt játsza. Hisz a férfinak annyi nö felé nyúló mozdulata van; Máriától Veronikáig iveinek el a férfi-karok.

Örök narc és nász volt ez a viszony, egymás hántása, mea-kulpázások, sirás, várás, és kívánás, az élet mélységeit átjáró piros-és fekete szerelem. A halál illata van rajta és Lédán bolond parfüm, mely az életbálján megállítja a táncolókat. Ez a szerelem kívül áll a norma-szerelem mértékein, de a versek, amelyek átfülnek vele új, soha nem hallott dalok, rögösek és mégis hajlékonyak, minden szó önmagáért áll, s kimozdithatatlan kö az egész épülettömbben.

A szerelem és egyéb dyonyzoszi örömök azonban nagyon hamar a halál partjára vetik még az Apolló felé tájékozódó embert is. Hát még az olyat, aki távolabbi szellemi hatalmakkal is vívta a harcát.

Endre Ady (

1877-1919)

ENDRE ADY WAS THE CENTRAL figure and star of Hungarian literature, the greatest genius of revolutionary poetry after Sándor Petőfi.

He was bom into a family of the lesser nobility which had sunk to the condition of peasants. He received a thorough Protestant education based on the Bible and on the Kuruts tradition. On leaving secondary school, he went to Debrecen to study law, but eventually took up journalism. It was at Debrecen that Ady's career as a poet began after being

For those of you who do not read Hungarian, we present an Englishlanguage version of this month’s “Magyar Nyelv” feature. While not a word-for-word translation, it will give you a general understanding and appreciation of the subject discussed.

introduced to the world of theater, literature and journalism. A turning point in his life came when he went

to live in Nagyvarad. Here, he emerged as a brilliant journalist with a sharp eye and far-sightedness.

In the summer of 1903, he fell in love with the beautiful wife of a Nagy varad businessman, who came to be the "Leda" of his poems. Theirs was a great, sensuous, tormented love, and it gave birth to a large number of outstanding love poems. Leda requitted this love, and the relationship-sometime happy, sometimes bitter-lasted for many years. It was on her solicitation and

William Penn Life, November 2002

13