William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7. szám
agyar szobrok díszítik. Árkádos kocsifelhajtójának két oldalán, fülkékben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobrát látjuk. Mindkettő Stróbl Alajos müve. A sarkokon lévő fülkékben négy muzsaszobrot látunk, melyek a tánc, a szerelmi költészet, a komédia és a tragédia jelképei. Szobrok díszítik a második emelet feletti terasz korlátját is: a legismertebb operaszerzök képmásai. (Monteverdi, Gluck, Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti, Bizet, Verdi, Wagner, Musszorgszkij, és mások.) Az Operaház nézőtere is művészi, megkapó térhatású. Europa egyik legszebb színházi nézőtere és amellett akusztikája is kitűnő. A mennyezet hatalmas freskóját Lotz Károly készítette; az Olümposzt, a régi görög istenek világát ábrázolja, középen Apollóval, a zene megtestesitöjével. Az első emeleti büfé és társzalgó bejáratát is az ö freskói díszítik. A nagyterem operai jeleneteit ábrázoló képek Feszti Árpád munkái. A Magyar Nemzeti Múzeum a főváros legszebb monumentális hatású klasszicista épülete. Ez az épület méltán Pollách Mihály hires főműve. A nyolcoszlopos előcsarnokhoz széles lépcsöfeljárat vezet. A korinthoszi fejezetű oszlopok, gazdagon tagolt főpárkány közbeiktatásával, háromszögű oromfalat hordanak. Ennek a timpanonnak szoborcsoportját Raffaello Monti milánói szobrász modellje alapján horganyból öntötték. Középen Pannónia ülő alakját látjuk, pajzsán a magyar címerrel, kétoldalt pedig a Tudományt és Művészetet jelképező három-három alakos csoportokat. A már említett széles lépcsöfeljáratot oldalfalak szegélyezik; a bal oldaliról szóltak 1848, március 15.-én az ifjúság vezérei az összegyűlt néptömeghez. 1848 március idusának eseményeit emléktáblák örökítik meg a lépcső oldalfalán. A földszinti kerek csarnokból indul ki a múzeum díszlépcsője. Mennyezetfreskóit Lotz Károly készítette, melyek különböző tudományágakat és emberi tulajdonságokat jelképeznek. A lépcsöház oldalfalain lévő freskók a magyar történelem egyes jeleneteit ábrázolják. Az ösmondákat megjelenítő részt Lotz Károly, a honfoglalástól a kiegyegyezésig terjedő korszakra vonatkozó képeket Than Mór festette. A díszlépcső kerek alaprajzú, kazettás kapolával fedett terembe vezet - ez a Nemzeti Múzeum legszebb belső térré, melyből a Diszterem is nyílik. Itt ülésezett 1848-ban az Országgyűlés felsöháza, majd az 1860-as évektől az új Parlament elkészültéig a Főrendiház. A Nemzeti Múzeumot körülvevő park zöld gyepével, évszázados fáival kellemes pihenőhely a város szivében. A Múzeum-kertben sok kiváló tudósnak és költőnek állítottak fel emlékművet. Az épület homlokzata előtt, arccal a Múzeum körút felé emelkedik Arany János, Stróbl Alajos szobrászművész alkotása. Magas emelvényen ül a költő, lent a talapzat két oldalán pedig a Toldi trilógia hősei, Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska. Az emlékművet 1893-ban állították fel. Bal felé haladva talájuk Kizainczy Ferenc mellszobrát. A sokoldalú írónak, a Felvilágosodás és nyelvújítás vezérének portréját báró Vay Miklós készítette 1861-ben. A Nemzeti Múzeum oldalhomlokzatával szemben áll alapítójának gróf Széchenyi Ferencnek bronzszobra. Ö ugyan végrendeletében megtiltotta, hogy emlékét képen vagy szoborban megörökítsék, de a Múzeum alapításúnk lOO.-il évfordulóján, 1902-ben Istók Jánossal elkészíttették emlékművét, mely az Arany-gyapjas rend diszöltönyében ábrázolja Széchenyi Ferencet. A kert Kálvin tér felé eső részén magas kötalapzaton áll Berzsenyi Dániel bronzba öntött mellszobra, ami szintén Vay Miklós alkotása, s melyet 1860-ban állítottak fel. A Múzeum déli szárnyán helyezték el 1932-ben Garibaldinak, a nagy olasz szabadságharcosnak emlékművét, halálának 50.-ik évfordúlója alkalmából. A talapzaton álló dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor Garibaldi és a magyar származású harcostársa, Ti stvá í ■ keze^ szoritank. A bronz mellsz, Yp- Kuzmik Lívia alkotása. A Múzeum és kertjének Jíjntése mindannyiunk számára a történelmünkbe való "belépés" felülmúlhatatlan élményét nyújtja. |U11. | V * í w. 13
