William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)

2002-07-01 / 7. szám

Turista Szemmel Budapesten (l.rész) Kerékgyártó Barbara B udapest sokarcú város. Ha ókori elődjét Aguincumot nézzük, kétezer éves, de valójában csak 1873-ban alakult meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. A Duna egyik partjá hegyes-dombos, a máik úgyszólván teljesen sik. Szép fekvése, müemlé-keinek változatossága maradandó élményt nyújt minden látogatójának. Megéri, hogy felfedezzük, hogy felkutassuk látnivalóit! Földrajzi leirásánál elsőként a Dunát kell megemlítenünk, hiszen ez a hatalmas folyam határozza meg elsődlegesen a táj jellegét. A Dunán kivül nincs jelentékenyebb folyóviz Budapest területén. Természetes állóvíz csak egy van a fővárosban, a Lukács fürdő melletti kis Malom-tó, melynek érdekessége, hogy vizszintje összefüggésben van a környező melegforrások vizböségével. Termé­szetes forrás azonban bőven akad. Ilyenek például többek között a Római fürdő forráscsoportja, a Császár fürdő török forrása, a Gellérthegy lábánál fakadó Mátyás- és Juventus forrás, a Gellért-fürdő forrása és sorolhatnánk, melyek részletezésére még adandóan kitérünk. Budapest területe a régészeti leletek tanúsága szerint több ezer éve szinte megszakítás nélkül lakott. A rómaiak időszámításunk kezdete körüli időben hódították meg a mai Magyarország nyugati felét, a Dunántúlt. E tartományok neve volt Pannónia; ezt később kettéosztották és keleti felének, Alsó-Pannóniának a fővárosa, a mai Óbuda helyén alapított Aquincum lett. Aquincum területét az 5.-ik század elején ürítet­ték ki a rómaiak a hunokkal kötött megegyezés értelmében. A főváros területén csak néhány sirlelet szár­mazik a hunoktól. A középkori krónikák azonban úgy tudják, hogy Buda városát Attila királyunk Buda nevű bátyjáról nevezték el. A 10.-ik század elejének régészeti leletei viszont már bizonyítják a magyarok ittlétét. A hagyomány szerint Árpád és a fejedelmi törzs a Csepel-szigeten telepedett le. Anonymus szerint Árpádot a mai Óbuda területére eső Fehéregyházán temették el. Pest, Buda és Óbuda a 12.-Í1 század második felében indult virág­zásnak. A fejlődést a tatárjárás akasz­totta meg, majd a főváros egész területe százötven éves török uralom alá került. A Habsurgok több ízben megpróbálták visszafoglalni Pestet és Budát. Ezek a harcok sikertelen ostromok újabb és újabb rombolással, némelyik szinte teljes pusztítással járt. A 19.-Ü század elején nagyobb lendületet kapott a gazdasági élet is. Az építő tevékenység megélénkült, s az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány a maga korában modem városrendezési elveket juttatott érvényre. A reformkor idején, az 1820-as évek közepétől az 1848-as szabad­ságharc kitöréséig felvirágzott a nemzeti magyar kultúrális élet. Megalakult a Tudományos Akadé­mia, felépült a Nemzeti Múzeum palotája, köz-és magánépületek egész sora létesült a Duna mindkét partján. A virágzó kapitalizmus korában fejlődött Buda és Pest európai jelen­tőségű nagyvárossá. A korábbi manufaktúrák helyett gyárak alakul­tak és Pest lett az ország kiemelkedő­en legnagyobb ipari városa. A két testvérváros, Buda és Pest, az ország ipari, kereskedelmi és kultútális életének centrumává vált. A kiépülő út-és vasút hálózatnak, valamint a dunai gözhajózásnak is itt volt a központja. 1849-ben épült fel a két várost összekötő Lánchíd és ezzel már előre felvetődött a két testvér­­város egyesítésének szükségessége, amint 1872-ben egy törvény ki is mondja a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó határozatát. Budapest Európa egyik leggyorsab­ban fejlődő nagy városa lett. A millenniumkor üzembe helyezett földalatti vasút kontinensünkön az első volt. A nemzeti újjáéledés, a reformkor kedvezett az építőtevékenységnek is. A Szépítő Bizottmány olyan kiváló mestereket állíthatott a városrende­zés szolgálatába, mint Hild János és József, valamint Pollách Mihály. A nagy középületek kedvelt freskófes­­töje Lotz Károly és Than Mór volt. A korszak legkitűnőbb magyar festői és szobrászai szinte mind Budapesten dolgoztak. Az olasz reneszánsz stílusát idéző Operaház, vagy a neogótikus Parlament városképi jelentőségűek. Az Operaház Ybl Miklós, a Parlament épülete pedig Steindl Imre alkotása. Ybl Miklós nemzetközileg is elismert képzőmű­vészünk tervei alapján középületek és magánpaloták egész sora épült. Az ö szellemében tervezték munkatársai és részben tanítványai az Andrássy út egységes stilúsú házsorát. Az Operaház 1875-től 1884-ig épült, reneszánsz stílusban. Ybl Miklós főműve fővárosunk egyik leg­szebb műemléke. Gazdagon tagolt főhomlokzatát árkádok, oszlopok, 12 William Penn life, July 2002

Next

/
Oldalképek
Tartalom