William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő_____ Kerékgyártó Barbara 1925, október 25.-én csodálatos esemény történt Magyarorszag egyik alföldi városkájában, Hajdúszoboszlón. Szénhidrogén kutatások nyomán 2092 méter mélységből földgáz társaságában felszinre tört az a különleges, 73 Celsius fokos viz, amelynek gyógyhatása rövidesen cáfolhatatlanul bebizonyosodott. Pávai Vájná Ferenc volt az a tudós geológus, akit e hévizünk atyjának nevezünk. Neki köszönhető, hogy a természet e csodálatos ajándéka immáron több, mint hét évtizede az emberiséget szolgálhatja. A föld mélyének bársonyos, barna, forró kincse elárasztotta a környékbeli mélyedéseket, s az emberek az első meglepődésen hamar túlesve fürdözni, mosni kezdtek benne. Az ámulat azonban folytatódott. Hamar észrevették, hogy a viz csodát tud művelni. Gyorsabban gyógyultak a sebek, enyhültek a reumatikus fájdalmak. E szenzációs hir felkeltette a szakemberek érdeklődését. Megvizsgálták, vegyelemezték a folyéknoy forró arany összetételét, s páratlan megállapítások születtek. Dr. Bodnár János, A Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvos Vegytani Intézetének igazgatója igy irt a szoboszlói vízről: "Analyzisünk szerint a hajdúszoboszlói mélyfúrásból eredő viz alkalikus jódos-brómos-konyhasós hévíznek minősítendő. Egybevetve a chémiai analysis adatatait a viz igen mav': hőmérsékletével kimondható, hogy a maga nemében egyedülállónak tekinthető, hozzá hasonló összetételű és hőmérsékletű viz- a rendelkezésünkre álló analysisek alapján - nem ismeretes." Dr. Dalmady Zoltán balneológus, egyetemi tanár szerint "a fizikai chémia szempontjából rendkívül érdekes vonása a hajdúszoboszlói vizeknek, hogy töménységükben és összetételükben aránylag igen közel állanak az emberi szövetnedvek összetételéhez. Különös figyelmet érdemel a tengeri fürdőkkel való összehasonlítása, hiszen a hajdúszoboszlói viz maga sem más, mint triaskori tengerek felidézett szelleme. Konyhasótartalmánál fogva körülbelül ötszörösen hígított tengervíznek tekinthető, de a tergerviztöl eltérő csekély magnézium, calcium és jelentékeny hydrocarbonát tartalmánál fogva. Ennek dacára éppoly, joggal használható úgy a gyógyításra, üdülésre, mint bármely más olyan tengeri fürdő, mely vizének higitottságánál fogva hasonló töménységű." Hajdúszoboszló megismerve a tudósok elemzéseit elhatározta, hogy fürdőt épit. Másfél év múlva, 1927, julius 26.-án megnyílt a fövényfürdö. Az azóta eltelt több, mint 70 év bővelkedett eseményekben, a turizmus egyre élénkült, s az elvárásokhoz igazodva többször bővíteni, korszerűsíteni kellett. A fürdő alapitóját a város sohasem hagyta cserben, s ennek köszönhető, hogy időről időre megújúlhatott, a kor igényeinek megfelelően fejlődhetett az általa megnyitott fövényfürdö. Hadjúszoboszló egy kis alföldi város Budapesttől 202 km-re, a tiszántúli megyeszékhely, Debrecentől pedig 21 km-re található. A település történelmi múltjával annak jeles emlékeival büszkélkedhet. Legnagyobb kincse természetesen páratlan gyógyvize lett. A lakosság jelentős része él az idegenforgalomból. Az egyre szépülő kisvárost virágos parkok teszik még hangulatosabbá. A fürdő előtti Szent István park az évezred utolsó évében megújúlt. Új nevezetéssége a Harangház, amely a város szülöttének, Oborzil Editnek és férjének, Jeney Tibornak hagyatékát, számos különleges technológiával készült harangot mutat be az arra járóknak. Szomszédságában a viz városát jelképező gyönyörű szökőkút épült. A turizmus főutcája a Mátyás király sétány. A környéken szálloda, panziók, magánszállás helyek sokasága, hangulatos vendéglők várják a hozzájuk érkezőket. Nyaranta gazdag 14 Itilliiim Penn Lifr. May 2002
