William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2001-04-01 / 4. szám

tehetséges hazai köszobrászok szak­mai, ízlésbeli fejlődését is elősegítse. Jól tudta, az ország anyagi-szellemi felemelkedésének egyik feltétele: Itália tudományos-művészeti ered­ményeinek elsajátítása és a magyar viszonyokhoz idomuló alkotó alkalmazása. A külföldi szobrászok alkotótevé­­kénysége kedvező hatást gyakorolt a budai szobrász és köfaragómühely magyar mestereire, ahol mintegy húsz szobrász dolgozott. Itálián kivúl ez volt az első és egyetlen reneszánsz szobrászmühely, mely új stílusú alkotásokat hozott létre és a renesz­­szánsz stilus iránt fogékony magyar mesterket nevelt, akik a király művelődéspolitikai szándékainak megfelelően - a reneszánsz formakin­cset, művészi alkotórendszert elter­jesztették az egész országban. Itáliá­ból nemcsak kőfaragók és kész és megrendelt képék érkeztek, hanem festők is jöttek. Mátyás palotatermeinek: a trónte­rem, a könyvtár, a királyné szobájá­nak freskóit olasz festők készítették. Sajnos, a legtöbb esetben lehetetlen megállapítani, hogy az ismert mes­­temevek mely müvekhez kapcsolód­nak, illetve, hogy az ismert műalko­tások melyik mesternek köszönhetik létűket. A nemesfémek művészi megmun­kálásának ismeretét, a honfoglalók remek ötvös viseleti tárgyainak és fegyvereinek tanúsága szerint, a magyarság az őshazából hozta a Kárpát-medencébe. Ezeket az Árpád­kori hagyományokat kiteljesitve, új színekkel gazdagítva, Mátyás bőke­zűen pártfogolta az ötvösöket is. Budán külön utcájuk volt: az Ötvö­sök utcája, de máshol, az ország minden nagyobb városában működ­tek ötvös céhek. A király által aranyból, ezüstből, bronzból készített gótikus és renesz­­szánsz stilúsú ereklye és szentség­tartók, füstölök, kelyhek, keresztelő medencék, szentek szobrocskái, lám­pák, gyertyatartók, serlegek, mind az ötvösművészet remekei voltak. A királyi udvartartás pompáját pedig oly nagyszámú és kiváló mű­vész színvonalú ötvöstárgy emelte, hogy az a Budán megforduló köve-Beatrix királyné teket ámulatba ejtette. Az ünnepi lakomákhoz használatos arany és ezüst poharak, serlegek, kupák és tányérok mellett bőségesen rendel­kezett a király olyan darabokkal, melyek a reprezentáció céljait szol­gálták csupán. Egy odalátogató követ feljegyzése szerint az asztalokon lévő edényeket nem számítva, a terem közepén elhelyezett pohárszéken az ezret megközelítő számban sorakoz­tak az arany-és ezüst tárgyak. Külö­nösen szépek és értékesek voltak az asztali díszek: egy aranylovacska, két ezüsthattyű és egy ezüsthajó emlékét őrizték meg a történeti feljegyzések. Az asztali edények között is megbe­csülték a drága velencei üvegpoha­rak és kristályedényeket. Az olaszor­szági, főként velencei import mellett Németországból is hoztak be üveg­tárgyakat, de az is kétségtelen, hogy itthon is gyártottak üvegeket. Számos arany-és ezüst tárgy a királyi nagy­lelkűség és a politikai érdekek jegyé­ben ajándékként is kikerültek külföl­dre. Ezek többnyire máig megmarad­tak. A királyi udvartartás arany­ezüst - és kristály készletei mellett jelentős szerep jutott a nemes kerá­mia edényekének is. A színes majoli­katálakat Beatrix királyné annyira szerette, hogy egy-egy szép darabnak jobban örült, mintha aranyat vagy ezüstöt kapott volna. A királyi pár fajansz asztali készleteiből Mátyás és Beatrix címerével díszített négy gyönyörű darab maradt fenn. A meg­maradt kincstöredékek is képesek érzékeltetni Mátyás művészet párto­lása arányait, pompaszeretetét, ízlés­világát és országának gazdagságát. A királyi könyvtár, a Bibliotheca Corvina, Mátyás alkotásai közül az egyetlen, mely fényes reneszánsz udvarának pompájából, töredékesen bár, de fennmaradt. A világ minden tájára szétszóródott állomány máig megőrzött száznyolcvan darabja lehetővé teszi, hogy a budai udvar, a 15.-ik század második felének Magyarország tudományos életéröl és kultúrájáról fogalmat alkothas­sunk. Nem egyik pillanatról a másik­ra született meg ez a kortársak és az utókor által egyaránt megcsodált könyvtár. Mint minden nagy dolog, ez is folyamatosan hosszú idő alatt fejlődött ki, s ez a fejlődés Mátyás életének utolsó éveiben a legerőtelje­sebb, amikor is roppant erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy "amint minden más dologban, úgy ebben a könyvtárban is felülmúlja a többi uralkodókat." A király halálát megelőző öt esztendőben legkiválóbb firenzei mesterek pazar kiállású kódexeket, valóságos reneszánsz remekműveket készítettek Mátyásnak. Mátyás azon­ban nemcsak külföldi kézi rámásoló műhelyekben dolgoztatott, hanem Budán saját műhelyt is létesített. így a Bibliotheca Corvina Mátyás Magyarországának szellemi köz­pontjává, majd jelképévé vált. A könyvtárban folytak a tudós vitatko­zások. Itt olvasgatta kedvenc szerzőit a király. Fénykorában a Corvina 2,000-2,500 kötetből állt. A bársony­ba, selyembe kötött, gazdagon illusztrált kódexek iáliai asztalos mesterek által faragott polcokon és szekrényekben feküdtek. A terem közepén háromlábú székek voltak, aranyszövésü takarókkal borítva. A fal mellett, a két színes üvegtáblákkal díszített ablak között állt a király ezüst pihenöágya, aranyszövésü takaróval. A falon gyönyörű fa-Nilliani l'enn lile, April 2001 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom