William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-04-01 / 4. szám
tehetséges hazai köszobrászok szakmai, ízlésbeli fejlődését is elősegítse. Jól tudta, az ország anyagi-szellemi felemelkedésének egyik feltétele: Itália tudományos-művészeti eredményeinek elsajátítása és a magyar viszonyokhoz idomuló alkotó alkalmazása. A külföldi szobrászok alkotótevékénysége kedvező hatást gyakorolt a budai szobrász és köfaragómühely magyar mestereire, ahol mintegy húsz szobrász dolgozott. Itálián kivúl ez volt az első és egyetlen reneszánsz szobrászmühely, mely új stílusú alkotásokat hozott létre és a reneszszánsz stilus iránt fogékony magyar mesterket nevelt, akik a király művelődéspolitikai szándékainak megfelelően - a reneszánsz formakincset, művészi alkotórendszert elterjesztették az egész országban. Itáliából nemcsak kőfaragók és kész és megrendelt képék érkeztek, hanem festők is jöttek. Mátyás palotatermeinek: a trónterem, a könyvtár, a királyné szobájának freskóit olasz festők készítették. Sajnos, a legtöbb esetben lehetetlen megállapítani, hogy az ismert mestemevek mely müvekhez kapcsolódnak, illetve, hogy az ismert műalkotások melyik mesternek köszönhetik létűket. A nemesfémek művészi megmunkálásának ismeretét, a honfoglalók remek ötvös viseleti tárgyainak és fegyvereinek tanúsága szerint, a magyarság az őshazából hozta a Kárpát-medencébe. Ezeket az Árpádkori hagyományokat kiteljesitve, új színekkel gazdagítva, Mátyás bőkezűen pártfogolta az ötvösöket is. Budán külön utcájuk volt: az Ötvösök utcája, de máshol, az ország minden nagyobb városában működtek ötvös céhek. A király által aranyból, ezüstből, bronzból készített gótikus és reneszszánsz stilúsú ereklye és szentségtartók, füstölök, kelyhek, keresztelő medencék, szentek szobrocskái, lámpák, gyertyatartók, serlegek, mind az ötvösművészet remekei voltak. A királyi udvartartás pompáját pedig oly nagyszámú és kiváló művész színvonalú ötvöstárgy emelte, hogy az a Budán megforduló köve-Beatrix királyné teket ámulatba ejtette. Az ünnepi lakomákhoz használatos arany és ezüst poharak, serlegek, kupák és tányérok mellett bőségesen rendelkezett a király olyan darabokkal, melyek a reprezentáció céljait szolgálták csupán. Egy odalátogató követ feljegyzése szerint az asztalokon lévő edényeket nem számítva, a terem közepén elhelyezett pohárszéken az ezret megközelítő számban sorakoztak az arany-és ezüst tárgyak. Különösen szépek és értékesek voltak az asztali díszek: egy aranylovacska, két ezüsthattyű és egy ezüsthajó emlékét őrizték meg a történeti feljegyzések. Az asztali edények között is megbecsülték a drága velencei üvegpoharak és kristályedényeket. Az olaszországi, főként velencei import mellett Németországból is hoztak be üvegtárgyakat, de az is kétségtelen, hogy itthon is gyártottak üvegeket. Számos arany-és ezüst tárgy a királyi nagylelkűség és a politikai érdekek jegyében ajándékként is kikerültek külföldre. Ezek többnyire máig megmaradtak. A királyi udvartartás aranyezüst - és kristály készletei mellett jelentős szerep jutott a nemes kerámia edényekének is. A színes majolikatálakat Beatrix királyné annyira szerette, hogy egy-egy szép darabnak jobban örült, mintha aranyat vagy ezüstöt kapott volna. A királyi pár fajansz asztali készleteiből Mátyás és Beatrix címerével díszített négy gyönyörű darab maradt fenn. A megmaradt kincstöredékek is képesek érzékeltetni Mátyás művészet pártolása arányait, pompaszeretetét, ízlésvilágát és országának gazdagságát. A királyi könyvtár, a Bibliotheca Corvina, Mátyás alkotásai közül az egyetlen, mely fényes reneszánsz udvarának pompájából, töredékesen bár, de fennmaradt. A világ minden tájára szétszóródott állomány máig megőrzött száznyolcvan darabja lehetővé teszi, hogy a budai udvar, a 15.-ik század második felének Magyarország tudományos életéröl és kultúrájáról fogalmat alkothassunk. Nem egyik pillanatról a másikra született meg ez a kortársak és az utókor által egyaránt megcsodált könyvtár. Mint minden nagy dolog, ez is folyamatosan hosszú idő alatt fejlődött ki, s ez a fejlődés Mátyás életének utolsó éveiben a legerőteljesebb, amikor is roppant erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy "amint minden más dologban, úgy ebben a könyvtárban is felülmúlja a többi uralkodókat." A király halálát megelőző öt esztendőben legkiválóbb firenzei mesterek pazar kiállású kódexeket, valóságos reneszánsz remekműveket készítettek Mátyásnak. Mátyás azonban nemcsak külföldi kézi rámásoló műhelyekben dolgoztatott, hanem Budán saját műhelyt is létesített. így a Bibliotheca Corvina Mátyás Magyarországának szellemi központjává, majd jelképévé vált. A könyvtárban folytak a tudós vitatkozások. Itt olvasgatta kedvenc szerzőit a király. Fénykorában a Corvina 2,000-2,500 kötetből állt. A bársonyba, selyembe kötött, gazdagon illusztrált kódexek iáliai asztalos mesterek által faragott polcokon és szekrényekben feküdtek. A terem közepén háromlábú székek voltak, aranyszövésü takarókkal borítva. A fal mellett, a két színes üvegtáblákkal díszített ablak között állt a király ezüst pihenöágya, aranyszövésü takaróval. A falon gyönyörű fa-Nilliani l'enn lile, April 2001 13
