William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
II. RÁKÓCZI FERENC A bujdosó fejedelem I. Rész Kerékgyártó Barbara Nevének hallatára volt Rákóczinak nevezett egyletünk tagjai régi ismerősüknek érzik öt, hisz 1888, április 10-én történt Bridgeport, Conn, városában, hogy néhányan magyarok elhatározták, hogy az egymás segítésére fogadalmat téve, testvéri szeretettel és kézszoritással a fogadalmat megerősítik és ezt az egyesületet Rákócziról mevezik el. A Fejedelem, Rodostóban, honvágytól gyötörve s "hallgatva tenger mormolását" bizony nem gondolt arra, hogy vagy kétszáz esztendő múlva az ö utódai, felvidéki magyarok önkéntes számüzöttjei a magyar földnek, a Nagy Óceán habjainak zúgását hallgatva, idegen orszában kibontják majd újra az Ö zászlóját, és az Ö nevével indulnak újra harcba, nem ágyúval nem karddal, de a szeredet, a segíteni akarás nemes fegyverével. Sokan még ma is úgy használják ezt az elnevezést egyesületünkben minden bizonnyal, hogy csak annyit tudnak róla, hogy valószínűleg egy magyar egyéniség volt. Igen, az volt. Méghozzáa Fejedelem. És valóban nagy magyar egyéniség. Apai ágon az ük-, a déd- és a nagyapja, egyaránt azok voltak, mig közvetlen anyai ősei, mind tragikusan, szintén mint a haza lejobbjai, pusztultak el. Családfájának boncolgatása itt most nem célunk, de életútjának felvázolása, személyiségének még ma is élő varázsa arra késztet bennünket, hogy a legrövidebben erről is emlitést tegyünk, illetve tudomást nyerjünk. Édesapját I. Rákóczi Ferencet, apja II. Rákóczi György, már gyermekkorában utódává nevezte ki Erdélyben, de az apja bukása után édesanyjával el kellett hagynia az országot. Keveset is tudnánk róla, már mint I. Rákóczi Ferencről, ha nem Zrínyi Ilonát vette volna feleségül. A Zrínyiek ekkoriban az ország legkülönb főnemesei voltak, közülök is kivált a nagy költő, katonai-politikai iró és hadvezér Zrínyi Miklós, aki egész életét az akkor hóditó török kiűzésének szentelte. Halála után a császár, öccsét Zrínyi Pétert nevezte ki horvát bánná, az ö legidősebb leánya volt Ilona, II. Rákóczi Ferencünk édesanyja. Az Ö elsöszülött gyermeke Julianka, akinek örült a család, de várták a fiú gyermeket, a Rákóczi név folytatóját. 1676, március végén született meg Ferenc. Az apát a gyermek nem ismerhette, mert az, 1676 nyarán meghalt. Az édesanya 33 évesen maradt özvegyen. A gyermek gyámja Kollonich Lipót érsek lett, aki I. Lipót császár különös gondjába ajánlotta a gyermekeket, hogy a bécsi udvar könnyű szerrel megkaparinthassa a roppant kiterjedésű Rákóczi vagyon intézését. Zrínyi Ilona ezt megsejtve, rögtön kezébe vette birtokainak ügyintézését. Ilona családjától a Zrínyiektől, a Habsburg-ellenesség hagyományát örökölte, és gyermekeit is ebben a szellemben próbálta nevelni. Második férjét, Thököly Imrét is ilyen meggondolások alapján választotta férjéül 1680 elején. Thököly vagyonának, neve, tekintélye, és nem utolsósorban korán megnyilatkozó tehetsége, révén, ifjan, az Erdélybe menekült Habsburg ellenes bujdosók vezére volt. 21 évesen választották a kurucok vezérükké Hajdúszoboszlón. A fiatal pár esküvőjüket Zrínyi Ilona akkori várában Munkácson tartotta meg. Ezt a várat védte Ilona legendásan három hosszú éven keresztül, mig végül is kénytelen volt feladni. Bátorsága ma is élő példa a magyar asszonyok között. Az édesanyán rajongva csüngő kisfiú, Ferkó, azonban nem szerette Thökölyt. Ez utóbbi minden hadjáratára magával vitta az akkor még csak öt és fél éves kisfiút, s a hadjárat során a kisfiú nem részesült bizony különleges elbánásban. A gyermek a nyári hőségben, őszi szkadó esőben, majd a csikorgó fagyban rótta az utakat, és nem egyszer aludt a szélfútta sátorban egy farkasbörön. Ilyen iskolája kevés kisfiúnak van. De a gyermek Rákóczi megedzödött, meg-12 Nilliam Prím Life. November 2001
