William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-01 / 5. szám
A Duna-Kanyar Kerégyártó Barbara Hazánk legszebb folyóvöolgye már az érett korú Duna gazdag ajándéka. E pazar alkotás nem hasonlítható sem a folyam korábbi küzdelmeinek állomásaihoz, sem a kontinens más völgyeihez. Tájainak változatossága szinte kimeríthetetlen. Semmi túlzás mind abban, hogy a Duna kanyar tájképei és ezek varázslata már az első látásra hatalmába keríti az embert. A vidék városai és falvai azonban nem népesek. A nagyobbak létszáma is alig éri el a harmincezret. A viharos múlt sok pusztító nyomot hagyott rajtuk, de arculatukat kedvessé, bensőségessé formálta a múlt és a jelen emberének szépet teremtő szándéka. A hegyek ormát hem koronázza léptennyomon kastély, vár, mint a Rajna völgyét, vagy akár az osztrák Wachart, de a megmaradtaknak impozáns mérete még romukban is arról tanúskodik, hogy nagyságban és gazdagságban méltán vetekednek az előbb említettekkel, említettekkel. A Duna kanyar folyamszakasza egységbe fűzi a tájat Esztergomtól Budapestig, de a két végpontot szorosan összeköti a magyar Visegrádon át az első magyar fővárosba Esztergomba vezet. Viz és város, patinás emlékek, modem épületek; fák, patakok és növények ezen a tájon együtt adják a derűt, s ezért az ajándékért az egyre gyorsabban rohanó világban, érdemes itt hosszabban is elidőzni az idelátogató turistáknak Bármelyik égtáj felöl is közelitjük meg a várost, már az első pillantásban feltűnik Esztergom páratlan fekvése, hangulatos városképe; a Székesegyház, a meredeken kiemelkedő vár és az alatta elterülő soktornyú város. A Duna kígyózó ezüstvonala és a környező hegyek háttere méltán kelt bennünk tiszteletet őseink iránt, akik ezt a helyet szemelték ki arra, hogy évszázadokon keresztül otthont adjon a magyar királyok udvartartásának. A kalandozók kudarca után Géza fejedelem Esztergomban találta meg új székvárosát és 973-ban ez a város lett a fejedelem új szálláshelye. Esztergom új korszakot nyitott honfoglaló őseink életében. A pogány vallás táltosait itt váltották fel a keresztény hit papjai. 977-ben a hiedelem szerint itt született Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, akit a későbbiekben első magyar királlyá is itt koronáztak meg. E helyen épült fel első királyaink palotája, és a keresztény vallás első bazilikája. A királyi utódok változatlanul Esztergomot tekintették királyi székhelynek. A tatárok azonban a várost teljesen elpusztitták, s ettől kezdve Esztergom sorsa fény és árnyék, virágzás és hanyatlás váltakozása. A középkori királyi palota és az Árpádházi királyok esztergomi várának feltárása 1934-ben, majdcsak egyidöben indult meg. Az ásatások vázlatos áttekintése során igy ismerkedhettünk meg az ősi királyi palota történetének első századaival, majd a tatárok pusztításával, mely az első székváros és a királyi palota történetében egy gazdag korszak befejezését eredményezi. A tatárjárás után Esztergom elvesztette fővárosi rangját, s az ország új központját Budára tették át, s ezzel egy időben az esztergomi palota az addig is itt székelő érsekek tulajdonába került. 1541-ben a patinás városokat mind végig pusztította a török szultán serege. A műkincseket egyedül Esztergomnak sikerült csak megmentenie, a többi település értékei áldozatul estek a megújúló török rohamoknak. Pedig, ha elkerüli vidékünket az öt emberöl-tön át tartó török megszállás, a Duna kanyar lenne az a táj, amelyen népünk művészet szeretetét és hozzá-értését, ezer év emlékét tudnánk bemutatni. Az árpádházi királyok esztergomi vára és palotája, az ország legrégibb köböl épült erődítménye. A Várhegy délnyugati oldalán elhelyezkedő palotát a bazilika déli oldala felöl lehet megközelíteni. A bejárat előtt van a barokk kori kaszárnyája. Az épületnél helyezték el újabban a Szabadtéri kőtárat, melynek darabjaiban a Várhegyhez tartozó régi 14 William Penn Life. May 2001
