William Penn Life, 2000 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2000-06-01 / 6. szám

JA f értődi 'EsterHázy Xas té Cy Kerékgyártó Barbara 1764-ben a Majna-menti Frankfurtban József főherceg horonázási ünne­pélyén részt vett az akkor 15 éves Goethe is. Az ünnepségen az európai arisztokrácia legnevesebb képviselői voltak jelen, de közöttük is kitűnt Mária Terézia királynő követe Ester­házy Miklós herceg. A nagy német iró évekkel később kamaszkorára vissza­emlékezve erről a hires-nevezetes eseményről igy ir: ezúttal mégiscsak szívesebben tértünk vissza Esterházy herceg tündérbirodalmába. Ez az előkelő I övét úgy akarta megünnepel­ni a mai iaj hogy elöl színesen kivilágih-tt j il, hátul pedig az égész kertet lámpákkal jelöltette meg. A fák között fénypiramisok és golyók állottak átlátszó talapzaton, s egyik fától a másikig ragyogó füzérek húzódtak, amelyekről függölámpák csüngtek alá.. .Tudjuk róla - folytatja Goethe-, hogy herceg Esterházy szerette a pompát, a fényűző életet, nemhiába illették kortársai a "fényes" melléknévvel. Esterházy Miklós a leydeni egyete­met végezte el, majd európai köruta­zást tett, s ezután több mint húsz évig Bécsben élt. A bécsi udvarban jelentős szerepet töltött be és Mária Terézia uralkodó követeként külföldi udva­rokban is megfordult. Párizsba két­szer is eljutott. Itt óriási hatást gyakorolt rá Versailles ragyogó pom­pája; elhatározta, hogy megépítteti magyarországi hasonmását. Az Esterházyak, mint gyűjtök is igen jelentősek voltak. Különösen ldemelkedö szerepe volt ezen a terü­leten Esterházy Pálnak, aki ötvös tárgyakat gyűjtött, könyvtárat alapí­tott. Festményeket is kezdett gyűjteni, és ezzel megvetette a hires Esterházy­­képtár alapjait. A kor fejedelmi életmódját is sokszor túlszárnyaló életstílus meg­valósítását természetesen óriási vagyonuknak köszönhették. Pál herceg végrendelete szerint a birtoká­ban lévő terület meghaladta az egy­millió holdat. Ez a hatalmas vagyon és az a tény, hogy bátyja, Pál halála után Miklós örökölte a majorátust, tette lehetővé Esterházy "Féenyes Miklósnak", hogy elképzeléseit meg­valósíthassa, és felépítse a 18.-ik századi legnagyobb szabású magyar épületegyüttest. Versailles hatása és általában a francia hatás ebben az időben Europa szerte általános volt. A versailles-i élet volt a mintakép kárprázatos opera­előadásaival, ünnepi játékaival és kerti ünnepélyeivel. Ezt a francia udvart, a kor francia szellemét terem­tette meg Esterházy "Fényes" Miklós, összegyűjtve Eszterházán mindazt, amit a 18.-ik század műveltsége és kifinomult franciás művészete csak nyújthatott. Miklós herceg korának jellegzetes főúri típusa, a francia késő barokk, a rokoko korszak, az elegáns, könnyed pompa embere. A 18.-ik század hetvenes éveiben egymást követték Eszterházán a nagy­szabású, káprázatos ünnepségek. Vadászatok, kerti mulatságok, balett- és opera előadások váltogatták egymást. A legnagyobb szabású ünnepséget Mária Terézia császámö fogadására rendezték. Ekkor avatták fel a Bábszínházát és erre az alkalom­ra készült el a Kínai Ház is. Az elkáp­ráztató pompa és fényűzés, az állandó színjátszás az eszterházi udvari világnak igen értékes, a kor kultúrális életében jelentős helyet el­foglaló vonásai voltak. Hosszabb megszakításoktól eltekintve előbb Kismártonban, majd Eszterházán élt és dolgozott Joseph Haydn, a kor legnagyobb zeneszerzője. Nemcsak a komponálás és a zenekar vezetése tartozott feladatai közé. Ö intézte az opera és a zenészek gazdasági ügyeit, ö állította össze az új darabokat. Esterházy, aki maga is muzsikált, állandóan újabb és újabb zenedarabo­kat kért udvari karmesterétől. A Haydn-operák mellett bemutatásra kerültek itt a zeneirodalom legértéke­sebb újdonságai is. Messze idegenből érkeztek vendégek Haydn-müvészetét és változatos műsorát megcsodálni. Nézzük meg most röviden, hogyan is jött létre, hogyan épült ki az a nagy­szerű építészeti és kertészeti háttér és környezet, amelyben Esterházy herceg európai hirü "vigasságait" rendezte. 1762 jelentős évszám Eszterháza, 10 Hillin Pm Lile, June 2000

Next

/
Oldalképek
Tartalom