William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-06-01 / 6. szám
[agyar Nyelv Képzeljünk el egy óriási köralakú csarnokot, amelynek falán köröskörben összefüggő kép van, miszerint akármelyik pontját szemléljük, jobbra is, balra is folytatódik a táj, vagy az ábrázolt jelenet. A néző és a kép között pedig plasztikus diszlet helyezkedik el (úgynevezett dioráma), mintegy a festett kép folytatásaként; s a látogató gyakran nem képes elkülöníteni a tárgyi megjelenítésű dolgokat a festettől, s valóban olyan a hatás, mintha egy táj, egy jelenet kellős közepén állnánk. Ezért is nevezik az ilyen alkotásokat igen találóan panorámának. (A szó görög:panminden, teljes; és a horama-látványt jelentó szóösszetételből származtatva.) E körképet Feszty Árpád a millennium alkalmából alkotta meg társaival együtt az 1892- töl 1894-ig terjedő időszakban. Leghöbb vágya valamilyen világraszóló müvet alkotni. Hires színésznőnkkel Jászai Marival való viharos kapcsolatát megszakítva, Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát vette feleségül. Már a nagy iró családjaként utazott Párizsba, ahol a napóleoni háborúról festett körképet látva határozta el, hogy ö is fest egy panorámát. Először a bibliai özönvíz legendáját akarta megfesteni gigászi arányú tengeri tájjal, viharosan gomolygó felhőkkel, félelmetesen tajtékzó hullámokkal, Noé bárkájának riadt állatseregletével. Felesége megrémült az ötlettől, aki jómaga is müncheni festő akadémiát végzett, és felmérte mekkora anyagi befektetést és emberfeletti munkát jelent egy ilyen monumentális festmény elkészítése. Feszty azonban semmiképpen nem akart lemondani feltett szándékáról, fogadott leányát a terv támogatására. Az iró őszinte lelkesedéssel fogadta egy magyarországi panoráma létrehozásának gondolatát, és mindjárt a közéletben jártas, és az eseményeket figyelemmel kísérő ember szemével kezdte vizsgálni veje elképzeléseit. Ö maga akkoriban egy történelmi tárgyú dráma megírásának előkészületeivel foglalkozott. Talán ez a körülmény magyarássa, hogy közismerten élénk képzelete a vásznat is történelmi figurákkal népesitte be, lévén, hogy ifjúkorában maga is tanult festeni. Ázt javasolta hát vejének, hogy az özönvíz helyett fesse meg a honfoglalást, a magyarok bejövetelét. Könnyű volt Fesztyt a témaváltásra rábeszelni, hiszen ezidötájt az egész ország a millenneumra, a honfoglalás ezredik évfordulójára készült, a megünneplésre való készülődés lázában égett. A téma tehát alkalmasnak bizonyult, ö maga pedig abban is reménykedhetett, hogy as ezredéves ünnepségsorozatra való készülődés légkörében támogatást kaphat nagyszabású vállalkozásához a fővárostól, illetve az államtól. A főváros valóban segített: biztosította a képet befogadó körcsarnok számára a megfelelő területet. A festő bátyja, Feszty Gyula műépítész pedig maga tervezte meg a körkép számára alkalmas épületet. A fővárossal kötött szerződés értelmében két év alatt kellett megfeste-ni és fölállítani a képet. Az épület időben elkészült. Belgiumból is megérkezett az e célra alkalmas, nyolc méter szélességűre szőtt óriás vászontekercs; ámde erre a vászonra a tájon, hegyeken, erdőkön, várakon kívül, emberek, állatok százait, ezreit is rá kellett festeni. A krónika szerint, amint Jókai Róza meglátta a körben felfüggesztett befestésre váró, fehérre alapozott irdatlan méretű vásznat, annyira megrémítette a festésre váró kilátástalannak tetsző munka gondolata, hogy ájultan rogyott a földre, úgy kellett fellocsolni.. . . Feszty lelküsmeretesen kezdett munkához: könyvtárak, múzeumok anyagát kutatta, régészekkel kezdett levelezésbe, keleti ruhákat hozatott; igyekezett mindent megtudni a honfoglalás koráról. A hitelesség kedvéért elutazott Munkácsra, és a volci völgyben, a helyszínen rajzolta meg a Vereckei-szorost, a Munkácsi síkságot, és a Latorca csillogó vizét. Három barátja segített neki munkájának ebben a szakaszában: Újváry Ignác, Mednyánszky László és Spányi Béla. A körkép nagyságára nézve a korabeli újságban ez volt olvasható: "magának a tulajdonképpeni képnek a magassága 15 méter; tehát akkora mint egy három emeletes ház, vagy mint egy kisebb falusi torony, hossza pedig 125 méter, minélfogva a kép terjedelme nem kevesebb, mint 1725 négyzetméter, 38 méter átmérőjű kört alkotva ezzel. A festékszükséglet pedig körülbelül tiz métermázsa...." Feszty legelőször az eget festette meg. A munkának ezt a részét még egyedül vállalta. A továbbiakban azonban az említetteken kívül résztvett a monumentális háttéri tájak kialakításában Olgyai Ferenc is. Feszty Árpád hónapokig szinte semmit nem aludt, hiszen neki mindig napi 24 órát kellett a készülő műnél lennie. Az állványon dolgozó, egyre fáradtabb művészek folyamatosan itták a feketekávét, miközben állandó vendégként és társaságként irók, költők, közéleti emberek váltották egymást. A munka zenei hátterét Dankó Pista a hires prímás és Lányi Géza a szintén oly hires cimbalmos szolgáltatta. Jókai Róza, a feleség, a sebesültek és halottak megörökítésének megfestését volt kénytelen magára vállalni az egyre szorosabbá váló határidőbetartás végett. S ha nem is tudták tartani a szerződésben kikötött határidőt, és kénytelenek voltak néhány hónapnyi halasztást kérni a fővárostól, végül mégiscsak befejezték az alig 2 évvel azelőtt elkezdett munkát: A magyarok bejövetelét. Az óriás vászon benépesedett; több mint 2000 figura eleveníti meg a honfoglaló magyarok hazát teremtő, hazát találó áradatát. . . . (EDITOR'S NOTE: For a summary of this article in the English language, see Page 18.) William IVnn Lib, June 1999 13
