William Penn Life, 1998 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1998-10-01 / 10. szám
I Page 6, William Penn Life, October 1998 EEtSlll/l llllll mill. Hévíz - A Reumások Paradicsoma A hévízi tó Európában híres fürdő, a mozgásszervi betegségek gyógy ítását-kezelését segíti. Kerékgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója A város nevét egy 1328-ban kelt oklevél emliti először. A gyórgyfiirdö használatáról azonban semmit sem szól még ez az irás. Csak a 18.-ik század közepén kezdik lassan felfedezni Hévizet. Zala vármegye főorvosa ugyanis egy tudományos dolgozat keretében számol be a tó gyógyító hatásáról. Ebben olvashatjuk a következőket: “Boldog Zala vármegye, amelynek területén ez a gyógyvizű forrás fakad, amely által a beteg test, és a testnek ellankadt inai megerösittettnek, ahol megújúl a test, és deli ábrázatba öltözködik...; a vér pirosságát visszanyeri, s a halovány szint leginkább az asszonyi nemben megváltoztatja.” A tanulmány felhívta a Georgikont alapitó keszthelyi földesúr Festetics György figyelmét is a tóra. A gróf ásatta ki azután a levezető csatornát, és építtetett egy fából készült fürdöházat is a tó partjára. De a tulajdonképpeni fürdőélet csak 1857-ben indult meg, amikoris a Festetics család hozzájutott a tó egész környékéhez. Ekkor létesítették a tókömyéki parkot, és fásitották a domboldalakat. Még ugyanebben az évben vegyelemezték a viz összetételét. Az iszap kutatása és elemzése azonban csak az 1900-as évek elején Hankó Vilmosnak jutott először eszébe. A vizbeereszkedés első nagy élménye a már előző cikkünkben említett úszás és lebegés közötti könnyed, súlytalan állapot, a tóból felszálló gőzök, gázbuborékok, enyhén bizsergetö simogatása, vérpezsdítő, fiatalító hatása. Mindjárt ezután itt a második nagy élmény. Az, amikor a fürdözö lába a tó iszapjába süpped. Micsoda iszap ez! - illetve korpa, ahogy errefelé nevezik. Talán az egész világon nincs párja. Nem hasonlítható sem a lapos, sem a vulkánikus iszaphoz. Finom és könnyű, mint az elégetett fa hamuja, s mintha csak a viz alkotóeleme lenne. Sehol sem tapad a lábhoz, vagy a testhez, hanem bársonyosan simogatva körüllebegi a bőrt. Azt gondolja az ember, hogy ilyen érzése lehet annak, aki vastag tollpihében sétál.... A hévízi korpa erősen radioaktív. A vízzel együtt tágitóan hat az erekre, vérbőséget idéz elő, s nemcsak a bőrön keresztül, hanem kigőzölgését belélegezve is gyógyít. Az iszap rádiumos tartalma még szárított állapotban is olyan nagy, hogy ha érzékeny filmpapirra tesszük, kisugárzása nyomokat hagy a papíron. Amig az átlagember a fürdővizet 42 Celsius fokig képes elviselni, addig az iszap hőfoka ennél magasabb is lehet, 45, sőt kivételes esetben, 50 Celsius iszappakolást is elbír az ember bőre, illetve szervezete. Iszappakolást természetesen csakis orvosi rendeletre adnak a betegnek, mint ahogy, itt, Hévizén minden a legszigorúbb orvosi felügyelet alatt történik. Itt “szakszerűen” kell fürödni; a tudományos tapasztalatoknak, a sok évtizedes orvosi gyakorlatnak megfelelően adagolva a betegeknek a gyógyító fürdőzést. A hévízi kúra hatása igen összetett, komplex hatás, amelyben pontosan meghatározott szerep jút a viz hőfokának, kémiai összetételének, a rádiaktiv sugárzásnak, az iszapnak, a levegőnek és éghajlatnak egyaránt. Az orvos, az ember betegségének megfelelően rendel mindebből valamit, - s miközben a kúrát kombinálja sok egyéb gyógymóddal. így például, gyógyszeres kezeléssel, elektromos, fény-és galvanizácios kezeléssel, hisztaminos kúrával, s egyben pontosan előírja a fürdés időtartamát, időpontját, a különleges fürdökezeléseket: a súlyfürdőt, tussolást, iszappakolást, vagy masszázst. A mélyben fakadó források, amint azt cikkünk első részében is említettük, percenkint sok-sok köbméter vizettlövellnek fel a tóba, folytonosan megújitba ezzel gyógyerejét. Ez a kavargás, az alulról felfelé irányuló erőteljes nyomás, a hévízi tó egyik gyógytényezöje. Minél mélyebbre nyúlik bele valamely testrészünk a vízbe, annál erőteljesebb ez a nyomóhatás, amely csökkenti a nyirokkeringési zavarokat, élénkíti a vérkeringést. Különösen az idült gyulladásban lévő végtagokra hat gyógyitóan ez a természetes, állandó vizi masszázs. Hogy hatását fokozzák, a magyar orvosok leleményes kis szerkezetet találtak ki bizonyos betegségben szenvedők fürdetésére. Furcsa kis fakalodát szerkesztettek, ezt a beteg nyakára illesztik, derekára pedig 10- 25 kg-os súlyokat kötnek, hogy a test függőlegesen, lábbal lefelé helyezkedjék el a vízben. A pontos adagolásban alkalmazott súlyok bizonyos mértékben széthúzzák a gerincoszlopot, a csigolyák fellazulnak, kissé kinyílnak, a megduzzadt porcok visszahúzódnak helyükre, a kúra végére pedig lassan felszívódnak a káros lerakódások. Ezt a különleges súlyfürdőt a porckorongsérv gyógyítására igen jó eredménnyel alkalmazzák. A kúra idején a különböző lehetőségek megválasztásában elsőrangúan képzett szakemberek tanácsára hallgathatunk. Nem feladatunk itt, hogy rendszeres és részletes orvosi tájékoztatást adjunk olvasóinknak a hévízi kúrákról, s arról, milyen betegségek gyógyítására, milyen mértékben alkamasak. ígéretünkhöz híven azonban gyógyító kúrát igénylő újságolvsóinknak tájékoztatásul rövid összefoglalást kívánunk nyújtani, részben Hévíz gyógytényezöiröl, részint a betegségekről, amelyek gyógyításában, - szerény, nem tudományos! - ismereteink szerint, - a legjobban beváltak. Ismétlünk ugyan, de összefoglalóan: Hévíz gyógy ereje, amint azt a szakemberek megállapították, számos tényezőből tevődik össze, illetve számos tényezőből ered: A viz nagy tömegéből, vegyi hatásából, állandó áramlásából, gáztartalmából, a viz, az iszap, és a levegő rádióaktivitásából, a lég, - és napkúrából, az iszap frissítő fizikai hatásából, a víznek a vérerekre kifejtett nyomásából, s a lebegő test súlycsökkenéséből. E rendkívül sokágú és bonyolult gyógyhatások főként a következő betegségek gyógyításában váltak be: Reumatikus betegségek. - Az ilyen bántalmakban szenvedők valósággal megújúlnak itt a hévízi gyógytóban. A csúzos megbetegedésekre csak akkor jó hatású a hévízi kúra, ha már túl vannak az első heveny állapoton. Az idült izületi megbetegedések hatásosan gyógyíthatók itt Hévizén. Anyagcsere betegségek. - Igen változatos, a laikusok által alig felismerhető természetű rejtett betegségek ezek. A fürdés mellett főként az ivókúrák használnak. Az elhízás is anyagcsere-megbetegedés, és igen gyakori eset, hogy egy-egy jól sikerült hévízi kúra hosszú időre megszünteti a beteges hizási hajlamot! Gyulladásos, lobos megbetegedések. - Melyekhez a gyulladásos izületi bántalmak utókövetkezményeként jelentkező daganatok, merevségek is tartoznak. Sebészeti utókezelésekre, visszér-tágulás, trombózis esetében csodálatos hatással bir a hévízi kúra. Leromlott egészségi állapot, vérszegénység, ekcéma esetén egyéb orvosi rendeletre alkalmazott gyógymódok mellett kiváló hatású kisérökúra a hévízi fürdőzés. Végezetül említsük meg, hogy milyen esetekben tilos fürödni a hévízi tóban. Az orvosok szigorúan eltilják Hévíztől a szívbajban szenvedőket, a terhes állapotban lévőket, epilepsziás, tüdö-és gyomorbajban, epe-vagy vesekövei kezelt betegeket. Ugyancsak tilos a fürdés lázas állapotban és az igen magas vérnyomásban szenvedőknek. Betegek orvosi rendelet nélkül 30 percnél hosszabb ideig nem tartózkodhatnak a vízben. Az egészségesember másfél órán keresztül is fürödhet, de mindenesetre tanácsos kikérni a fürdöorvos véleményét. A fürdő használata előtt a szakemberek 8 óra alvást tartanak szükségesnek, fürdő után pedig két óra pihenést. Ha mindezek figyelembevételével ereszkedik a tóba az újonnan jött vendég, akkor valóban áldani fogja a természetet, amely ide, Magyarhonba varázsolta Hévizet. Fürdés közben az egész szervezet áthangolódik, szinte minden egyes sejt regenerálódik, megfiatalodik, s a kellemes fizikai érzet hamarosan egyensúlyba hozza a kedélyt is, jókedvet, magabiztonságot teremt ott, ahol korábban még szomorúság, tétova bizonytalanság és kisebb-rendüségi érzet tanyázott az ideérkezőben. A megújúlt erővel rendeÖcéZiMádMö immár felbaktathat a közelben lévő páhoki dombokra is, ahol elragadóan szép panoráma tárul eléje. Balra a Badacsony hatalmas bazalttömbje, jobbra a fonyódi hegy, a zöldelö Nagyberek és a keszthelyi ösdolomitok lankái fogják közre a tavat. Régi hévíziek szerint innen kell nézni a napkeltét, vagy a naplementét; olyan ilyenkor a rőt fényben a Szent Mihály dombon lévő kápolna, a Battyán-hát, a Petö-hegy és a Fekete-hegy, mintha cinóber-pirosban fürödtek volna. Szintén itt van a közelben a környék legjelentősebb Árpád-kori műemléke, az egregyi templom. Ezek az ütött-kopott öreg falak valami nyomasztó magányosságot árasztanak magukból. Az elhagyatottság úgy borai rá erre az öreg templomra, mint egy finom üvegbúra. S az időtlenség különös érzése lesz úrrá az idezarándoklón, hiszen ez a vén épület, mint az elsüllyedt korok egyetlen ittmaradt tanúja, idegenül, társtalanul, minden cél nélkül ácsorog itt az élettől duzzadó zöld - és sárgaszinü domboldalak lejtőjén. Végül pedig, Hévízről beszélve lehetetlen meg nem említeni, hogy itt van, alig pár kilométerre a Balaton is. A két tó, - vizükben, eredetükben, és nagyságukban teljesen eltérő tulajdonságaikkal, - testvéries közelségben fekszenek itt egymás mellett. A hévízi nyaraló tehát valahogyan kétlaki életet élhet: élvezheti a pompás gyógyhely minden előnyét, s bármely pillanatban rendelkezésére áll a Balaton is, a maga kimeríthetetlen, ezerféle szórakozásával, sportlehetőségeivel, szépségével. S mikor a hévízi üdülő ideje elérkezett itthagyni ezt a csodatavat, éppenúgy az utolsó Balatoni tájképpel búcsúzik e táj színes örömeitől, mint a balatoni nyaralók százezrei. Kedves olvasóink! Kívánom, hogy Önök is legyenek élvezői e “világ egyik legnagyobb csodatévö forrásának.”
