William Penn Life, 1992 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
Page 6, William Penn Life, March 1992 EEES IIEUZETEHUEE IWEEl/E..” Magyar jelképeink, ereklyéink. Zászló, cimer és Szent Korona. By Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Március bennünket magyarokat, mindég ünnepi hangulattal tölt el. 1848 márciusa jút eszünkbe, Petőfi, Kossuth, Széchenyi és a többiek. S történelmünk eme dicső napjaira visszanézve, akaratlanul is ott látjuk ezekben a napokban a magyar zászlókat, a cimereket, és láthatjuk a Szent Koronát. Halljuk Petőfi Nemzeti Dalát, s elgondolkodunk jelentőségükön, s tovább jutva, eredetükön. A világatlaszokban számos pirosfehér-zöld szint találunk. Más népek is tudatosan álltak e színek mellé, s zászlajaikon hol vízszintesen, hol meg függőlegesen, hol felcserélve e három szin sorrendjét jelent meg e változat. Nemzeti ünnepeken és csatákban egyaránt nagy szerepe van e nemzeti lobogónak. Petőfi "Mit csinálsz, mit varrogatsz ott . . . ?” cimü versében igy biztatja feleségét, Szendrey Júliát a nemzeti zászló megvárrására: Drága árú a szabadság, Nem ingyen, de pénzen adják, Drága pénzen, piros véren. Varrd meg azt a zászlót feleségem! Ha ilyen szép kéz vauja meg, A győzelem beleszeret, S mindig ott lesz közelében, Vaud meg azt a zászlót feleségem! De vajon milyen színűek és ábrázolásúak voltak történelmi, hadi zászlaink? Voltak-e már köztük pirosfehér-zöld színűek évszázadokkal ezelőtt is?- Mióta ez a magyar nemzeti színünk? - A Bocskai-féle hajdúknak adományozott zászló például zöld brokátselyem volt, egyik oldalán páncélos lovaggal viaskodó tigrissel. A Rákóczi korból fennmaradt csekély számú zászlónk színe pedig vörös és* fehér. Egy másiké zöld, és rajta Pro Libertate (A szabadságért!) feliratú; az ábrázolás rajta: Rákóczi cimer, ugyanezzel a felirattal. A legrégibb Hadtörténeti Intézetünkben őrzött piros-fehér-zöld szinü lobogónk egy 1848-as évből való, de ez idötájt megjelennek a fehér szinü Máriás-lobogok is, a széleiken zöldpiros szinü farkasfogakkal. Ezek mellett van számos 48/49-es egyszínű piros, vagy vörös szinü is. Arra vonatkozóan pedig, hogy végül is mikor vált a piros-fehér-zöld nemzeti színünké, a történelem csak annyi bizonyosságot tud, hogy egy 1848-as törvénycikk szerint "a nemzeti zászlót és az ország címerét régi jogaiba visszaállítani” rendelé. De hogy ez a "visszaállítás” végül is mikor eredményezte "nemzeti lobogónk” használatát, ez a múlt ellenőrizhetetlen mélységébe merült. A "tricolore” azaz háromszin, francia szó, azonban minden bizonnyal a francia forradalomhoz kötődik, amikoris a kék-vörös szin kék-fehérvörössé változott, s a 48-as időkben a nemzetiszinü háromszinü kokárda vált nálunk is divatossá, piros-fehérzöld színösszetételben. A minta tehát francia, a szin pedig magyar változat. A forradalom bukása után Haynau életvesztéssel fenyegette meg azt, "aki forradalmi jelek viselésével, háromszinü szalag, kokárda, vörös toll és hasonló” - a lázadást elősegíti. E rendszer bukása után az osztrákmagyar kiegyezés után azonban hivatalossá vált a magyar szin és cimer használata. Azóta e három szin ennek az országnak és népnek vesztett csatáin, elbukott forradalmain, temetőin, sírjain és fakeresztjein átsugárzó, eltéphetetlen összetartozást és méltóságot hordozó gyönyörű szimbólum. Állami címereink keletkezését, teljes történetét ezeresztendönyi út megtételével tudnánk csak ismertetni. Erre itt természetesen nem vállalkozhatunk. Annyit azonban elmondhatunk, hogy első Árpádházi oroszlános címerünk 1202-re nyúlik vissza. Bizánci eredetű kettöskeresztünk III.Béla királyunk idejére esik, s a címerben megjelenő kettöskereszt a magyar államhatalom a Bizánccal való egyenjogúságot hangsúlyozta. A régi magyar kiscímer alkotóelemei egyszerűek és vonzóak: Pajzsának egyik oldalán az Árpádok családi jelvényéből átörökített vörösezüst vagy piros-ezüst vágások, a másik oldalán a Bizánccal való egyenjogúságot, illetve a tőle való függetlenséget jelképező ezüst kettöskereszt áll, amely kis, nyitott abroncskoronával ékesített, zöld hármas-halmon, voltaképpen a területet jelképező ivmezön pihen, s a pajzs fölött a pajzsara helyezve Magyarország dőlt keresztü Szent Koronája. A Habsburg-uralom ideiglenes megszakadása idején, szabadságharcunk korában alakult ki az úgy nevezett Kossuth címerünk, amikoris a koronát Kossuth Lajos vetette le az állami, a nemzeti címerről. A Szent Korona életútja külön tanulmányokat érdemmel. E kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak; sokszor hurcolták el az országból, s hazatérése mindig valamely emelkedett, országos ünnepséget és hangulatot jelentett. Nemrég még Fort Knoxban őrizték, ahol falak és fegyverek védelmében az USA aranytartaléka is pihen. Történelmi századainkban őrizetére mindenkor koronaőröket, külön katonai alakulatot rendszeresítettek, a koronaörséget. Az emberek sokasága Szent Korona szókapcsolatot használ. Hivök és nem hivök, vallásos emberek és ateisták és kiejtésükkor senki sen gondol a királyság elmerült, eltűnt intézményére, hanem puszta létezésünk folyamatosságát, a Dunavölgyében letelepedett, berendezkedett és államot alapított nép létezésének legfőbb jelképét tiszteli benne. Szent elnevezését bizonyára a felső koronarész után nyerte, ami magában véve egy ereklyetartó. Ez az ereklye-PITTSBURGH — The Pittsburgh International Folk Theatre recently announced its first subscription series which will cover the 1992/1993 season. The "Discovery Series at the Fulton” will include two shows. The first will be "An American Salute!” on Sunday, Nov. 15, which will pay tribute to the diverse cultures which have blended to form the American mosaic of many cultures. The second show will be the "World Showcase IV European Odessy: From tartó az államalapító testének fölemelése és a szentté avatás után került Szent István koponyájára. De az is lehetséges, hogy ez a Szent elnevezés olyan Szent Istvántól származó uralkodói tárgynak, István király személyes emlékének vagy halotti hermájának szól, amely beleépült a mai koronánkba. A Korona kalandos korszaka 1301-ben az Árpádházi királyok kihalásával kezdődött, amikoris egymás után három trónkövetelő lépett fel. Hogy ezt a kalandos "életutat” itt végig kövessük és a koronához fűződő történeteket és eszmék fejlődését végigkísérjük, termeszétesen nincs hely. Számunkra a legfontosabb, hogy a Szent Korona végre és újra az egész magyar nép tulajdonává vált, amikor 1978, január 5.-én repülőgépen az Amerikai Egyesült Államokból Budapestre érkezett és az Országház kupolacsarnokában 1978. január 6.-án ünnepélyes átadására sor került. Állandó kiállítási helye ma már a Magyar Nemzeti Muzeum, ahol magyarok és külföldiek hosszú sora látogatja a végleges helyére került Szent Koronát és a hozzátartozó koronázási jelvényeket. Zászlóink, régi magyar címerünk és a Szent Korona ma már együtt képvisel egy sokat szenvedett népet és teljes függetlenségében és szabadságában lehetnek megjelenítői, jelképei, ereklyéi nemzeti ünnepeinknek és nemzeti hagyományaink kifejézésenek. Seville to St. Petersburg,” on Sunday, April 15,1993. This showcase will feature a glimpse into Europe’s dramatic change from a land of old traditional cultures into a vibrant and multi-national community. New works by several choreographers, including the Folk Theatre’s artistic director Dianne Melódia, will be included in both shows. For more information call the Pittsburgh International Folk Theatre at (412) 261-9711. Pittsburgh International Folk Theatre offers subscriber series
