William Penn Life, 1991 (26. évfolyam, 2-10. szám)
1991-08-01 / 8. szám
Page 8, William Penn Life, August 1991 EBES II1/1 II III I By ELVE.” Eloturizmus: 'Eger, vitézeknek ékes oskolája' Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Eger hallatára gondolatok egész sora rajzik fel minden magyarban. Elsőnek talán Dobó István, Bornemissza Gergely az egri vár dicső védői, s Gárdonyi Géza örökszépségű Egri csillagok cimü regénye jutnak róla eszünkbe. A magyar történelem egyik legfényesebb fegyverténye volt az 1552-ik évi helytállás, amelynek során hatalmas török sereget késztetett visszavonulásra a maroknyi, hős védöcsapat. Ennek a hősi ellenállásnak állított örök emléket Gárdonyi regényében. Emellett számos más regény, elbeszélés és költemény idézi fel azóta is az egriek önfeláldozó harcát. De nemcsak a vár, hanem a városnak számos más pontja is történelmi emlékeket idéz fel, hiszen Eger egyike a legrégebbi magyar városoknak, történelmi központoknak. Műemlékekben leggazdagabb városaink közé tartozik, ahol egymást érik a finom szépségű paloták, a föszékesegyház, a Minorita- templom, a kivételes ritkaságú török kori minaretek és a többi. Az egri várat először egy 1363-ból való oklevél említi, majd az 1400-as évek folyamán már két oklevélben is említést találunk a várról, várnagyát is megemlítve. Az évszázadok folyamán a vár ritkán látott ellenséget. Mint hatalmas birtok központja, inkább csak fényt és pompát hirdető építményekkel bővült. Csak az 1540-es években a török veszély felismerése idején gondolt az uralkodó osztály komoly védelemre. A király magyar tanácsosai ekkor javasolták, hogy erősítsék meg Eger várát. A gondnoki teendőket Dobó István végezte, aki egri kapitánysága előtt is hű szolgálatokat tett, mint főnemes, Ferdinánd királynak. Az építkezésekhez Bécsböl küldtek olasz és német építészeket és egyéb szakembereket. Dobó nemhiába készült a török támadásra. 1552 nyarán indultak meg törökök több magyar vár meghódítására. Az Eger felé vonuló török had számát az egykori források alapján 100-120,000 főre becsülhetjük. Az egri állandó őrség létszáma 200 lovas és 250 gyalogos katonából állott. A király mindössze 400 katonát küldött többek között Bornemissza Gergely vezetése mellett. A hosszúra nyúló ostrom alatt már-már kezdett alábbszállni a védők harci kedve és önbizalma. Bornemissza Gergely leleményessége azonban fokozta katonák támadó szellemét és örültek, ha egy-egy cselük sikerült. Dobó az ostrom alatt többször küldött felmentő seregekért követeket, ezek azonban szép szavakon kívül mást nem hoztak. A várért, a környező végvárak katonái ott támadták az Egert ostromló török sereget, ahol csak érték. A 39 napos ostrom után nagy volt az egriek öröme a törökök elvonulásán. Dobót a királyi kegy az erdélyi vajdaságra emelte. Utódjait Mekcsei Istvánt és Bornemissza Gergelyt a főkapitánynak azonban úgy kellett rábeszélnie a kapitányság elfogadására, mivel a török kiélte várbirtokok jövedelme már a zsold fizetésére sem volt elgendö. - A vár pedig "annyira leromboltatott, hogy inkább mezőnek, mint várnak volt mondható.” A külső várból ma már semmi sem maradt meg, csak a "Sánc” városrész neve őrzi ma is az emlékét. A belső vár erődítéseinek nagy része azonban látható. A föld alatti helyiségek kaszárnya- és ágyútermekböl, valamint aknafigyelöfolyosókból állnak. Itt helyezték el Dobó István vörösmárvány síremlékét, amelyet 1832-ben hozattak Egerbe. Szólnunk kell az Egerbe való látogatás előtt az egri Székesegyházról is, melyet 1782-ben Eszterházy püspök elképzelése szerint kezdtek olasz minták alapján tervezni. A tervekből sajnos nem lett valóság, de 50 év múltán, aki a mai föszékesegyház terveit elkészítette, a tér kialakításában az előbbi terveket felhasználta, illetve azokat alkalmazta. Az új föszékesegyház építtetője Pyrker Üzenem az otthoni hegyeknek, A csillagok járása változó És törvényei vannak a szeleknek, Esőnek, hónak, fellegeknek, És nincs ború örökké-való. A víz szalad, a kö marad, A kö marad . . . ! Üzenem a földnek, csak teremjen, Ha sáska is járja a vetést, Ha vakond túrja is a gyökerét, A világ felett őrködik a Rend, És híre sem lesz egykor a csalánnak, És nem vész magja nemes gabonának. A víz szalad, a kö marad, A kö marad ...! Üzenem az erdőnek ne féljen, Ha csattog is a baltások hada, Mert erősebb a baltánál a fa, S a vérző csonkról virradó tavaszon, Üjra erdő sarjad, győzedelmesen. És még mindig lesznek fák, mikor a rozsda A gyilkos vasat rég felfalta már. S a sújtó kéz is szent jóvátétellel Hasznos anyaggá vált a föld alatt. A víz szalad, a kö marad, A kö marad ...! László János nagymüveltségü, müvészlelkü egri érsek, aki 1827-ben került az egri érseki székbe, és 1828-ban nekikezdett a terve véghezvitelének. A bazilikát Hild József elképzelései alapján építtették, és 1833 októberében felszentelték. Hild József nevéhez ezernél több épület megalkotása fűződik, aki 1867-ben távozott az élők sorából. Halála 100 -ik évfordulóján az egri katedrális falába helyezett márvány emléktbálával rótta le kegyeletét a hálás utókor a klasszicista építőművészet nagy egyénisége előtt. A műemlékek és történelmi nevezetességek mellett a zamatos egri borok sem kisebb mértékben járulnak hozzá Eger országos, sőt határainkon is túlérő hírnevéhez. Az egri bortermelők mesterségként űzik a borászatot, a szőlőtermelést; a Szépasszony-völgy pincegazdái szinte művészei foglalkozásuknak. Az egri bikavér már a 18.-ik században vált híressé. Ehhez a világhírű gyógy borhoz ma 60 %-nyi kadarka, 20-25 % burgundi és oportó, 10-15 % medoc-noir szőlőfajta szükséges, héjukon eresztve, bogyózott állapotban. Ekképp keletkezik ez a sötétbordó szinü, finoman fanyar, telt izü jellegzetes zamatu és illatú, finom ital. Különösen a medoc- noir dönti el az Üzenem a háznak, amely felnevelt: Ha egyenlővé is teszik a földdel, Nemzedékek örváltásain, Jönnek majd újra boldog építők, És kiássák a fundamentumot, És az erkölcs ősi, hófehér kövére, Emelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer új Kőműves Kelemen, Ki nem hamuval és embervérrel, Köti meg a békesség falát, De szentelt vízzel és búzakenyérrel. És épít régi köböl új hazát. Üzenem a háznak, amely felnevelt: A fundamentum Istentől való, És Istentől való az Akarat, Mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kö marad. A kö marad .. . ! És üzenem volt barátaimnak: Kik megtagadják ma a nevemet, Ha fordul újra a kerék, Én akkor is barátjuk leszek! És nem lesz bosszú, gyűlölet, harag, Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk, És leszünk egy cél és egy akarat! És üzenem mindenkinek: Testvérnek, rokonnak, idegennek, izeket, s a zamatot. Ebből külön is készül bor: a medoc, amelyet főként külföldre szállítanak. Piros kellemes bor még a könnyű kadarka-siller, fehér bor a rizling, a mézesfehér, az ezerjó. Ez utóbbiak kitűnő pecsenyeborok. Erdélyből telepítették át az egyik legjellegzetesebbé vált egri csemegebort, a leánykát. A bikavért mindig a legérettebb, legfeketébb szőlőből préselik, s palackba töltés előtt két-három évig érlelik. A Szépasszony-völgyébe vágott hires egri bor pincékben a bor iskolázása, érlelése, eltartása nem okoz gondot, kóstolása pedig űzi a bánatot! Petőfi ezt ottjártában igy énekelte meg: Itt benn ülök a melegben, Környékez sok jó barát, Töltögetve poharamba Egri bércek jó borát. Jó barátok, jó borocska, Kelbe más? Kebleinkben a kedv egy-egy Óriás. Egert évente mintegy félmillió vendég keresi fel. Az ide érkező vendégeket a tájjellegű borkóstolókon kívül jól felszerelt turistaszállók, éttermek és cukrászdák, sétányok és fürdők várják kiváló vendégszeretettel. ♦ ♦ ♦ Gonosznak, jónak, Hűségesnek és alávalónak, Annak kit fájás üz és annak, Kinek kezéhez vércseppek tapadnak: Vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fent a magas ég alatt Mozdulnak már a csillagok! A víz szalad, a kö marad, A kö marad . .. ! Maradnak az igazak és jók A tiszták és a békességesek, Erdők, hegyek, tavak és emberek, Jól gondolja meg, ki mit cselekszik, Lyukasztják már fent az égben a rostát És a csillagok tengelyét olajozzák Szorgalmas angyalok! És lészen csillagfordulás megint, És miként hirdeti a Biblia: Megméretik az embernek fia, S ki mint vetett, azonképp arat, Mert elfut a víz, csak a kö marad, A kö marad . . . ! Mécs László pap-költö verse ♦ ♦ Üzenem haza
