William Penn Life, 1968 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1968-10-01 / 10. szám

Falussy C. Alajos New York-i igazgatónk elhalálozott Falussy Alajos, aki 21 éven át volt igazgatója Egyesületünknek 1968. szep­tember 6-án, péntek este, hosszabb be­tegeskedés Után a new-yorki Flower and Fifth kórházban 63 éves korában meg­halt. Holttestét a Madison Avenue és 81-ik utca sarkán levő Campbell kápolnában ravatalozták fel és szeptember 9-én dél­előtt a Szent István magyar római kato­likus templomban tartott gyászmise után helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: Fellegi Teri színművész­nő; első házasságából három gyermeke: leánya Barbara, Dr. Boris Miller felesé­ge, fiai Aloysius Jr. és John. Az emlí­tetteken kívül nővére, ve je, menye és hat unokája, valamint kiterjedt rokonsága és hatalmas baráti köre. Mivel a William Penn Igazgatósága és Tisztviselői szeptember 9-én (a teme­tés napján) tartották negyedévi gyűlésü­ket Pittsburghban, és ennélfogva nem vehettek részt a gyászszertartáson, részére külön gyászmisét tartottak a St. Mary of Mercy pittsburghi templomban. A gyászmisei szolgálatokat Fr. Jakab And­rás igazgató, Stelkovics Albert főtitkár és Varga Lajos országos alelnök segítsé­gével végezte. Az igazgatósági gyűlésen Charles Ele­mér elnök az alant közölt gyászbeszédet mondotta: Falussy Alajos emlékére Megdöbbenéssel és megrendült szívvel öntöm szavakba azt a tragikus tényt, melyet már napok óta mindnyájan szo­morúan tudunk, hogy Falussy Alajos, barátunkat, testvérünket és igazgató­társunkat a Mindenhatónak kifürkészhe­tetlen és megdönthetetlen akarata élete delén, erőteljes földi létezésének és munkálkodásának 63-ik esztendejében el­hívta közülünk, az élők sorából. Ebben az órában végződik a gyászis­tentisztelet New Yorkban és ezért kívá­nunk mi is ebben az órában foglalkozni életével és érdemeivel és ebben az órá­ban mondani neki búcsút, mivel testben nem lehetünk ott. Én, tehetetlenséggel küzdöttem szom­baton, mikor azzal a ténnyel kellett fog­lalkozni, hogy az Igazgatóság eme ne­gyedévi gyűlése most kell, hogy meg­történjen, amikor szivünk minden me­legsége, emlékék sokasága, baráti és bajtársi hűség, mind oda vonzottak pedig koporsója mellé, annak akinek jelenlétére ezen az igazgatósági gyűlésen olyan nagyon számítottunk, mert részéről mindig számíthatunk egy olyan ráadás véleményre, mely munkánk láthatárát szélesebbé tette. Nem tudtunk New Yorkba menni megtenni a gyászos végtisztességet. Meg­kértem Varga Lajos alelnökünket, Torna József, Biró Feren, Radvány Ferenc és Hegedűs Mihály igazgatótársainkat, hogy a szombat esti gyászistentiszteleten ve­gyenek részt. Falussy Alajos, Igazgatótársunk, 1905- ben született, Szatmárnémetin, Szatmár megyében, mely hires megyének halá­láig pártolója volt. Három éves korában jött Amerikába, jó szülei segítségével, önmaga intellektumával és végtelen szor­galmával nemcsak az ügyvédi diplomát szerezte meg, hanem hatalmas Ívelő karrierjében mindig talált időt és helyet a magyar ügynek, népünk szeretetének és a testvériesség gyakorlásának. Falussy Alajos 28 éve tagja egyesüle­tünknek. Természetes volt az, hogy ilyen tehetséggel és lelki indulatokkal nem maradhatott meg a tagság szürke sorai­ban, hanem a konvenciókon kifejtett hatalmas vezető lendülete hamarosan or­szágos magaslatokra emelte fel, Orszá­gos Igazgatónak választották és 21 évig volt tagja az igazgató tanácsnak. Sok jótanács, sok erőteljes indítvány, sok uj módszer született meg tevékeny, folyton zsongó gondolataiban. Falussy Alajos magyar szivében min­den magyar iparkodásra és vállalkozásra volt segítő készség. Egyesületünk nevé­ben a második világháború után Ma­gyarországon képviselte a Hungarian Relief-et, melyben nagy szrepet játszott. Az Amerikai Magyar 'Szövetségnek or­szágos elnöke és később jogtanácsosa volt. A Hungarian Studies Foundation­­nak igazgató tagja. Nemcsak Egyesüle­tünkben, de országszerte kivette részét minden magyar iparkodásból. New Yorkban azonban különösen is­merték. Szinte legendaszámba ment se­­gitőkészsége, amikor a menekült magya­rok ügyes-bajos életében mint egy ha­talmas atyja állott készen tanácsot adni, segíteni, harcolni és, ha kell megdor­gálni. Dicséretére váljék Falussy Alajosnak az a tény, hogy a magyar szabadságot olyan ékesen és buzgón szolgálta, hogy amikor a magyar szabadságharc után szülőhazáját látogatni ment volna, a (folytatása a 12-ik oldalon) | DR. FRIDECZKY ERZSÉBET j Szomorú szívvel vettük hírét annak, hogy özv. Frideczky Józsefné, született Dr. Matyasovszky Erzsébet, 1968 szep­tember 20-án, San Juan del Rio, Mexico­­ban hirtelen elhunyt. Frideczky Erzsébet 1947 október 8-án lépett az egyesület szolgálatába mint magyar titkárnő és 1960 december 31-én vonult nyugalomba, több mint tizenhárom évi odaadó, hűsé­ges munkálkodás után. Nyugalomba vo­nulása után is sokszor segítségére volt a központi hivatalnak amikor fordításo­kat eszközölt a hivatalos lap részére, valamint az igazgatósági gyűlésekre és konvenciókra. Már hosszabb ideje készült arra, hogy Mexicot megláthassa s nem is egyszer említette baráti körben, hogy “még csak Mexicot szeretném látni és azután nyu­godtan meghalhatok...” — Senki, de senki,—még őmaga sem vette komolyan ezt a szinte látnoki kijelentését,—ami most aztán gyászos valósággá vált. — Senki sem tudott eleinte arról, hogy mi történjék,—majd értesültünk róla, hogy halála után három nappal Mexicoban a hatóság a r.k. egyház szertartása szerint eltemettette.—Még ez is az ő kívánsága szerint volt, mert minden utazása előtt mondotta, hogy náluk az a családi tra­díció, hogy mindegyiküket ott temetik el, ahol meghal. Fia, Frideczky Ferenc, a közelmúlt hetekben tért vissza két évi vietnami katonai szolgálatából s csalá­dostól (feleségével és két gyermekük­kel) látogatóban volt a munhalli otthon­ban. — “Erzsiké”, ahogy őt barátai hív­ták,—kivételesen nagymüveltségü, csodá­latos emlékezőképességgel megáldott, ze­nerajongó, szerény, mélyen vallásos egyé­niség volt,—aki most nagy űrt hagyott maga után nemcsak a pittsburghi ma­gyar társadalomban, hiszen országszerte ismerték. 14 éven át volt a William Penn Egyesület szolgálatában, a központi irodában. Onnan, férje halála után nyug­díjba vonult.—Ami nem jelentett nála munkátlanságot, mert sok-sok fordítást végzett, hatalmas könyvtárában élte csen­des napjait, több magyar újságban meg­jelentek Írásai, értekezései, előadásokat tartott. — Férjének könyvét, önéletrajzát “Kudarcok” címmel 1966-ban adatta ki Argentínában. Ravatalánál nem tehettünk tiszteletet igy hivatalos lapunk utján mondunk utolsó ISTEN HOZZÁD-ot, a William Penn nagy családjától, de különösen munkatársaitól. Requiescat in Pace 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom