Washingtoni Krónika, 1994. június (18. évfolyam, 4. szám)

1994-06-01 / 4. szám

4 Országgyűlési javaslat: NYUGATI MAGYAROK JOGKÖRE Nagy Károly és Papp László felkérte Király Béla képviselőt, hogy javasolja az Országgyűlésnek: állítson fel országgyűlési biztos (om­budsman) hivatalt a nyugati országokban élő magyarok számára. A javaslat felvetett több ezzel kapcsolatos problémát, így a hivatal tagjainak létszámát, felkészültségét, a választás módját és idejét, az ombudsman hatáskörét, költségvetését, és felelősségét a nyugati or­szágokban élő magyar egyének és szervezetek felé. Király Béla március 1-én kivételes eljárással történő sürgős tár­gyalásra az alábbi határozati javaslatot terjesztette be Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének: "Az Országgyűlés felállítja a Nyugati Magyarság Országgyűlési Jogőre (alábbiakban Jogőr) intézmény előkészítő bizottságát (aláb­biakban Bizottság), amely mint az Országgyűlés egyik ideiglenes bizottsága szerveződik és működik. A Bizottság feladata: a kormány és a nyugati magyarság képvise­lőinek bevonásával alapszabály-tervezet kidolgozása a Jogőr intéz­ménye számára. Ezt az alapszabály-tervezetet 1995. agusztus 20-a előtt az Országgyűlés elé terjeszti. Indoklás: A Nyugaton élő magyarok millióiban az a kívánság él, hogy társadalmi intézmények mellett - és azok hatáskörének csorbí­tása nélkül - a magyar állam, elsősorban az Országgyűlés, hívjon életre és működtessen olyan állandó intézményt, amely a nyugati országokban élő magyarok és Magyarország lakossága, törvényhozá­sa és kormánya között hivatalos és bensőséges kapcsolatot hoz majd létre. A hosszú távú cél mellett ma az is indokolja egy ilyen intézmény létrehozását, hogy a nyugati magyarság között elégedetlenség van azért, mert a választási törvény nem biztosított szavazati jogot szá­mukra. A Jogőr intézmény felállítása bizonyíthatná azt, hogy az Országgyűlés szívén viseli minden magyar ügyét, éljenek bár határa­ink között, a szomszédos országokban szülőföldjükön, mint őslakos­ság, vagy nyugateurópai és tengerentúli országok által befogadott - jobbára politikai - menekültekként. A Jogőr intézményének életrehívása módot adna arra, hogy Nyu­gaton élő magyarok állampolgári, vagyoni, oktatási, kultúrális és más egyéni ügyeikben gyors és hatásos segítséget kapjanak, másrészről pedig, hogy az Országgyűlésnek és a kormánynak állandó intézmény állna rendelkezésére arra, hogy politikáját a nyugati magyarság szer­vei révén a befogadó országok népe és kormánya felé megmagyaráz­hassa, propagálhassa, népszerűsíthesse, és azokhoz támogatást nyerhessen." (Papp László a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa elnöke, Nagy Károly a szervezet igazgatósági tagja, több más vezető beosztása mellett) A KÜLHONI MAGYAROK SZAVAZATI JOGA A külföldön élő magyarok között sokan vol­tak akik szavazati jogot vártak. Erről- azonban 1993 december 14-én kedvezőtlenül döntöttek a honatyák. Jóllehet 176 képviselő helyeselte a külföldi magyarok kérését és csak 128-an vol­tak ellene, néhányan pedig tartózkodtak a sza­vazástól De a külföldiek szavazati jogának el­utasítását azoknak a képviselőknek állásfog - lalása váltotta ki, akik a szavazás napján "másütt voltak" azaz nem szavazott, összesen 68 képviselő. Ezek között volt CSURKA IST- ván, DEUTSCH TAMÁS, KIRÁLY BÉLA, KIRÁLY B.IZA­BELLA, NAGYNÉ MACZO AGNES, POZSGAI IMRE, TOR­­GYÁN JÓZSEF, SCHAMSCHULA GYÖRGY, VÁSÁRHELYI 'MIKLÓS( KAPU magazin, Budapest közlése) ÉS DÖNTÖTT A PARLAMENT. - A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE (MVSZ) AMERIKAI TANACSA fel­kérésére KIRÁLY BÉLA képviselő március 21-én ismertette a nyugati országokban élő magyarol érdekét is szolgáló Országos Jogör intézmény fontosságát és kérte annak jóváhagyását. A Parlament 386 képviselője közül igennel szavazott 102 honatya, nemmel 31, a szavazás­tól 90 tartózkodott és "másütt volt" tehát nem vett részt a szavazásban 163 képvi­selő. A Parlament tehát elvetette a javas - latot, melyet a kővetkező Országgyűlésen is - mét elő lehet terjeszteni. (MVSZ, A.T. ) (AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP, Van Nuys, Cal. ) * * * AZ EMIGRÁCIÓ SEGÍTSÉGE- AzAMOSZ re - széről PÁSZTOR LÁSZLÓ, a MAOSZ részéről DR. LENGYEL ALFONZ - társadalmi gyűjtésből nagyobb összegű támogatást vittek a választás ban résztvevő keresztény-nemzeti irányzatú­­pártoknak. (FÜGGETLEN HÍRSZOLGÁLAT,) VÁLASZTÁS ELŐTTI UTOLSÓ PLENÁRIS ÜLÉST április 8-án tartotta az Országgyűlés. Előtte egy nappal megszavazták, hogy külföldi nem szerezhet termőföldet.A belföldi magán-, és jogi személy is csak 300 hektárt. Haszon­­bérlet esetében ugyanez vonatkozik a bel-,v. külföldire egyaránt,de a bérlet időtartamát tíz évre korlátozták. A jelenlevő képviselők közül 149 igen, 62 nem szavazatot jelentett­be, mig 19 honatya tartózkodott a szavazásid] A Ház ugyancsak elfogadta az 1975. évi társadalonbiztositási torvény módosítását az az öregségi nyugdíjjal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az 55. életévüket betöltött nőknek jo­ga van arra, hogy hogy még egy évig dolgozhasson, de joga van arra is, hogy azonnali nyugdíjaz-) tatását kérje. (PESTI HÍRLAP, MAGYAR NEMZET, MAGYAR HÍRLAP. Budapest) IKARUS MIAMINAK - A fldridai Miami város 102 csuklds autóbuszt rendelt Magyarországon közölte a TQrontóbdl Etobicokebe (Ontário, Kanada) költözött AMERIKAI MAGYARSÁG WASHINGTONI KRÓNIKA XVIII. ÉVFOLYAM 1994. JUNIUS HÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom