Washingtoni Krónika, 1990. szeptember-1991. június (15. évfolyam, 1-4. szám)

1991-03-01 / 3. szám

Véglegesen hazatért magyar állampolgárnak idegen ütlevele is birtokában lehet, melyet - a ma­gyar határt kivéve - korlátozás nélkül használhat. A véglegesen hazatérő magyar állampolgár a vagyonát, nyugdiját, külföldi ingatlanai eladásából származó pénzösszegét Magyarországon sza­bad felhasználású devizaszámlán tarthatja teljes egészében, mely összeg a nemzetközi pénzügyi feltételeknek megfelelően kamatozik. Az e téren korábban érvényben volt korlátozások megs zűntek. Ugyancsak 1990. január 1-i hatállyal léptek életbe az ingatlanvásárlás uj szabályai Magyar­­országon. Eszerint lakást, üdülőt, lakótelket és üdülőtelket vásárolhat a magyar állampolgár akkor is ha kettős állampolgár, a Magyarországra történő végleges visszatérés nélkül is, abban az esetben, ha magyar útlevele van. A vásárlás azonban csak saját, vagy hozzátartozói tartózkodását szolgálhatja, továbbra sem engedélyezhető az ingatlanvásárlás üzleti vagy mezőgazdasági célü hasznositás céljából. Az en­­gedélyézés a Pénzintézeti Központ hatáskörébe tartozik. A fenti kérdések részletszabályait illetően készségesen nyújt felvilágosítást a washingto­ni magyar nagykövetség és a new yorki fökonzulátus. A Z 1956 ALAPÍTVÁNY FELHÍV ÄSA Az 1956 Alapítványt meghurcolt és bebörtönzött, köztük volt halálraítélt '56-osok tették. Célja segélyalap létrehozása az '56-osok,a mártírok hozzátartozóinak,a szabadságharcban mara­dandó sérülést szenvedettek megsegítésére, esetleges gyógykezeltetésére, valamint kegyeleti fel­­használásokra. Az alapítványnak nem lehet célja az '56-osök kártalanitása.Ez a hivatalos Ma­gyarország sürgető,becsületbeli feladata. Az alapítók szándéka szerinti segélyalapot 1956 ke­serves életű hőseinek, a zömmel kisnyugdíjas '56-osoknak az átlagnál messze rosszabb anyagi vi­szonyainak körülménye teszi szükségessé, hogy a mintegy húszezer '56-os,akiket kenyérkeresetük­ben, életvitelűkben lehetetlenné tettek és a szegénységi szint alá szorították, az erkölcsi elég­­tételen kivül aligha számíthatnak gyors anyagi rehabilitásra,vagy akár csak arra,hogy átlagos szintre emelkedjenek. Az ország ugyanis szegény, gazdasága súlyos helyzetben van, a rendelkezé­sére álló anyagi lehetőségek pedig rendkívül korlátozottak. Az alapítvány másik célja egy évente odaítélhető'56-os dij létesítése,amellyel az alapitők serkenteni kívánják az 1956-os kutató és ndvészi alkotó munkát,hogy a forradalom és szabadságharc történelmünk 1848 óta legfe'nyesebb fejezete mielőbb elfoglalja jelentőségének megfelelő helyét a magyar és az egyetemes történelemben, hogy beépüljön kultúránkba és részévé váljon nemzeti ön­tudatunknak. Az alapitök csatlakozásra kérik fel sorstársaikat és mindazokat,akik egyetértenek az alapítvány céljaival és azok megvaldsitásat adománnyal kivánják támogatni. Az alapítvány cime: 1054 BUDAPEST, ZOLTÁN U. 16. A BANKSZÁMLA SZÁMA: 380-16198-4365. A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁRA Az 1991-es esztendő kezdetén köszöntöm a magyar kultúra valamennyi munkását és barátját, éljenek idehaza vagy határainkon túl, szerte a nagyvilágban. Az elmúlt hónapokban olyan történelmi átalakulás szemtanúi és részben cselekvő részesei lehettünk, amely megváltoztatta Európa egész politikai életét őslégkörét és amely meg k el 1 hogy változtassa kontinensünk szellemi arculatát is. Ebben a nagy változásban különösen fele­lősség hárul a kultúra munkásaira és a feladatok mindannyiunktől fokozott tettrekészséget kö­vetelnek. A sekélyesség és az igénytelenség térhódításával szemben kell felvennünk a kozdel - met, azért, hogy a kultúra valódi értékei legyenek a nagy társadalmi változások fundaimantumai és alapvető céljai. Minden tölünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a művelődés életünk minden­­napjáit jobbá, szebbé, igazabbá és Őszintébbé tegye. Ezt a célt szolgálja minden esztendőben január 22-ének, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése is. Három évvel ezelőtt még félénken, mintegy észrevétlenül valósult meg az az óhaj, hogy azon a napon, mikor 1823-ban Kölcsey Fe - renc megírta n emzeti himnuszunkat, emlékezzünk a magyar művelődés értékeire. Készítsünk szám­vetést a gazdag örökségről és vegyük számba, hogy mik a kötelességeink kulturális örökségünk őrzése, ápolása, gyarapítása terén. Hosszú évekbe telt, amig Kölcsey Himnusza a magyar nép e­­gyetemes imádságává vált, s ugyanígy időbe telik, amig a Magyar Kultúra Napja megkapja méltó helyét Ünnepeink sorában. Mindannyiunk szorgos munkájára van szükség, hogy minél hamarább el­érhessük ezt a célunkat. WASHINGTONI KRŐNIKA XV. ÉVFOLYAM 1991, MÁRCIUS HÓ (folyt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom