Washingtoni Krónika, 1987. szeptember-1988. június (12. évfolyam, 1-4. szám)
1988-03-01 / 3. szám
"IN HUNGARY. A BREATH OF FRESH AIR ENTERS HALLS OF THE PARLIAMENT" A kommunista országok választási rendszerében először az 1985-bs szegedi képviselőjelölt választáson történt jelentősebb változás. A hivatalos jelöltek meghallgatása után- a közönség unszolására, programon kivül - felszólalt KIRÁLY ZOLTÁN, a helyi TV állomás jó raegr jelenésé, fiatal és népszerű riportere. Beszédében éppenűgy mint a televízióban élesen kritizálta a bürokratákat. Nagy sikere volt, melynek eredménye: képviselő-jelölt lett.. A párt vezetősége akkor még nem is álmodott a további országos fejleményekről. Mindenütt elhelyezte saját jelöltjeit és biztosra vette, hogy főként a "fejesek" ellenzék nélkül fognak győzni. De nem igy történt. A 352 résztvevőből csak 196 hivatalos jelólt kapott kellő számü szavazatot, a többiek - közöttük KIRÁLY ZOLTÁN is - mint ellenzék jutott be a Parlamentbe. A meglepő eredményű választás után a párt úgy vélekedett, hogy előnyösebb lesz számukra ha a kellemetlenkedők is parlamenti tagok, mert igy körtnyebben ellenőrizhetők. A magyarországi képviselők 40 év óta csak egyet ismertek: "igen"~nel szavazni arra, amit a párt elhatározott. De nem KIRÁLY ZOLTÁN, aki legfontosabb feladatának tekintette annak megvalósitásdt, hogy a törvényjavaslatokat ellenvéleményekkel tárgyalják. A Parlamentben azonban évente csak négyszer üléseznek ős akkor is csak két-három napig. És a képviselők csak egy hónappal a szavazás előtt kapják meg a törvényjavaslatokat - áttanulmányozásra. Magyarországon "a nép uralkodik" Írja a MAGYAR ALKOTMÁNY. De a nép nem uralkodik. Es a vezetőségnek szembe kell néznie a rideg valósággal: a gazdasági reformok politikai szabadságot követelnek. Az ország súlyos eladósodása, a kormány által előirt takarékosság, a kereseti, illetve jövedelmi adö bevezetése elkeseríti a magyar népet. Panaszra mennének, de ki - hez? Nincs aki meghallgassa Őket, kivéve az ellenzéki képviselőket. De mit tehetnek a képviselők, akik nem kapnak képviselői dotációt, ezért kell, hogy megélhetésüket biztositó állásuk is legyen. A parlament épületében mintegy ezer bürokrata dolgozik, de a képviselőknek nincs irodájuk és segédszemélyzetük. A képviselők csak Írásban intézhetnek kérdéseket a miniszterhez. komoly problémát jelent ha a képviselő ellenvéleményt hangoztat. Egy párttagról feltételezhető, hogy követi a párt vonalát, de mit csinál akkor, ha valásztóinak 99%-a ellenkező véleményen van, mondotta egy képviselő a riporternek, aki óvatosságból nem közölhette a képviselő nevét. Az emberek félnek, hogy elvesztik megélhetésüket. Ezzel magyarázható, hogy miért nem áll össze néhány képviselő ellenjavaslat beadására és miért nincs ellenzéki program. Egyedül KIRÁLY ZOLTÁN az aki nyiltan megmondja ellenvéleményét és hangoztatja, hogy: "nem azért vagyok a Parlamentben, hogy mindent dicsérjek. A parlament egy illúzió a külvilág számára. Itt négy évtizede nincs ellenvélemény, nincs felszólalás. Dehogy valaki mindent eldöntson helyettem, hogy elnyomja nézeteimet, azt én nem tudom elfogadni." És ezt KÁDÁR is tudja róla. Köztudomású, hogy KIRÁLY, aki párttag, az egyik gyűlésen bejelentette, hogy a kormánynak illene lemondani. A párttitkár nagyot nézett és hallgatott.. Úgy szintén a sajtó is elhallgatta Király javaslatát. Jóllehet olyan gyakran szerepel a lapokban mint a miniszterelnblc. Idézik szilárd álláspontját a külpolitikában, a honvédelemben, lakásűevpkhenrégészet terén. KIRÁLY ZOLTÁN szeretné ha ä Parlament frakciókra szakadna«•. * * * A WALL STREET JOURNAL , január 29. SAJGÓ FERENC négy oldalas forditása alapján * ROMÁNIA LOSING FAVOR" cimmel THE WASHINGTON TIMES jan.27-én, ü CHICAGO TRIBUTE február 3-án közölte DR. SZÁZ ZOLTÁN cikkét, melyét az alábbi kivonattal ismertetünk A Nemzetbiztonsági Tanács és a Külügyminisztérium illetékeseitől nyert információk szerint az USA kormánya 1988-ban nem fogja megkérni a MFN vámkedvezmény meghosszabbítását Romania javára. Ennek oka nemcsak a CEAUSESCU rendszerből való kiábrándulásban keresendő, hanem abban is, hogy a Kongresszus e's Szenátus tavaly nyáron a kereskedelmi törvény egyik módosításaként a román vámkedvezmény hat hónapos felfüggesztése mellett szavazott. A törvény még mindég az egyeztető konferencia előtt van. Még bukás esetén is valószínű,hogy ha a kormány 1938- ban megkéri a MFN-vámkedvezmenyt Románia javára, a Kongresszus el fogja utasítani. JOHN WHITEHEAD, az USA h. külügyminisztere februárban Bukarestben tárgyal a román kor“ mány vallási és nemzetiségi politikájának megváltoztatása érdekében. Ennek eredményétől függ majd az amerikai kormány további magatartása Romániával szemben. WASHINGTONI KRÓNIKA XII. ÉVFOLYAM 1988. MÁRCIUS HÓ
