Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)

1987-06-01 / 4. szám

- 6 -* KQáTYÁ bi N POR: r D i F Ö L D U N K, A j’ ü L Y I D É K

Történelmi tanulmány. ÁRPÁD AKADÉMIA kiadása. 1987. 352 oldal, ára:$15.-+$1.50 portö a tanulmány a szerző több évtizedes munkájának gyümölcse. Érdeklődésének egyik központi témája a pánszlávizmus. Kár, hogy ezzel kapcsolatban nem tér ki a szlávsdgon belüli mélvenszántó ellentétekre (cseh-szlovák, szerb-horvát, lengyel-orosz stb. ). Ezek tárgyalása nélkül a pánszlávizmus mozgalma téves megitélésben részesülhet.

Könyvének szerkezete 5 főrészre tagolódik. Az I. részben DR. KOSTYA jellemző részle - teket ' fejteget a magyar-szlovák viszony kialakulásáról és Magyarország nemzetiségi politikájáról. A II. részben főleg BENES és MASARYK tevékenységét bírálja. A III. rész vázol ja a szlovákiai magyar kisebbség nehéz küzdelmeit 1918 és napjaink kozott. A IV. részben a helytörténeti adatokat gondosan összeválogatott képanyaggal disziti. Az V. rész tartalmazza, többek között 7 az öt kötetes MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET kivonatos ismertetését és a könyv címében megjeló'lt kérdéscsoport irodalmi tájékoztatóját. A könyv Névmutatója, 121 kép e's 15 térkép , nagyban megkönnyíti az eligazodást. A nemzeti kérdés természetében rejlik, hogy a s-zerzö szemléletmódjával nem mindenki ért egyet. A magyar-szlovák (és szláv) kapcsolatok tárgyilagos értelmezéséhez tartoznék, hogy megszólaltatjuk -jóllehet gyér számban vannak mindkét oldalon - azokat is, akik a Dunatáj népeinek egymásrautaltságát komolyan vették, mint például EMIL BOLESLAV LUKAC szlovák, SZALATNAT REZSŐ és GYÖRY DEZSŐ magyar részró'l. De KOSTYA monográfiája mindenképpen eszmekeltő vállalkozás és mindenki haszonnal forgathatja, aki aggodalommal kiséri a magyar kisebbségek sorsfordulóit, és aki fürkésző szemmel kutatja a népek és fajok békés együttélésének halványuló lehetőségeit. - (DR. WAGNER FERENC)

MEGRENDELHETŐ: A kiadó cimén: 1450 GRACE AVENUE, CLEVELAND. OHIO 44107

* A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉGEK JOGVÉDŐ BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE

SZLOVÁKIA FŐÜGYÉSZÉHEZ

A fent nevezett Bizottság Pozsony, 1987. március 10.-én kelt levelében ismertette Szlovákia főügyészével az ott élő magyarság ellen elkövetett sorozatos attrocitásokat.

1987. március 8-9 éjszakáján felgyújtották az Ifjú Szivek dal- és táncegyüttesének székházét: próbatermeit; rombolást végeztek az UJ SZÓ ciraú lap, valamint a CSEMADOK központi bizottságok épületein. Mindez egy ej szaka, Pozsony különböző negyedeiben lévő és a magyarság tulajdonát képző ingatlanokkal történt. A magyarság elleni, többi akciónak is szervezett jellege van. Megrongálták magyar tulajdonban lévő házak kapuit, összetörték a magyar feliratú táblákat, megcsonkították PETŐFI SÁNDOR szobrát, telefonon megfenyegették a magyar intézmények alkalmazottait és már többizben megtörtént, hogy magyarokat ütlegelték az utcán. A szlovák iskolákban magyarok gyűlöletére nevelik az ifjúságot.

A további részletek ismertetése után a Bizottság felhívja a főügyész figyelmét a’ Szlovákiában egyre eró’sbödó, helyenként militáns jelleget öltő, magyar-elleneseéigre is, amelyeknek mindezideig - sem a törvény erejével, sem pedagógiai eszközökkel, sem a politikai kultúrára való neveléssel - senki sem próbált gátat vetni.

UTÓIRAT: A fent neyezett - és csak kivonatoltan ismertetett - levél közlését kérő CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR NEMZETI BIZOTTMÁNY-nak elnöke: HITES KRISTÓF sorainak záradéka igy hagzik:

"Figyelmet érdemel, hogy a Charta 77, Dokument Charty 77 c.23/87 bejegyzés alatta CSEH_ SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KORMÁNYHOZ és a SZÖVETSÉGI NEMZETGYŰLÉSHEZ intézett egy beadványt MAGYAR EL LENES INCIDENSEK BRATISLAVÁ-ban címmel, amelyben követelik a magyarellenes cselekedetek és események kivizsgálását s arról a nyilvánossa'g kellő tájékoztatását. Elvárják a kormányszervek tői a szigorő törvényességet kővető gyors eljárást."

* VÉGVESZÉLYBEN A MAGYARSÁG A FELVIDÉKEN - Ezzel a címmel közölte a FRATERNITY, azaz TESTVÉRISÉG, az AMRE negyedévenként megjelenő magazinja,ESZENYI LÁSZLÓ beszámolóját a Felvidéken él6 magyarság sorsáról és ecsetelését mindannak amit feleségével tett utazgatásuk közben tapasztaltak. A közel őt hasábos beszámoló leírja a Felvidék természeti szépségét, a hajdan szép városainkat elcsúfító beton-szerű bérházak nyomasztó hatását és 'ad hoc' beszélgetések töredékével érzékelteti, hogy a - hivatalos szlovák statisztika szerint is - több mint hatszázezer magyar keserves és nyomorúságos életét éppenolyan veszély fenyegeti mint a Romániában élő magyarságáét.

WASHINGTONI KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 1987. JUNIUS HÖ