Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)

1987-06-01 / 4. szám

- 4 -AZ EMBERI JOGOK ÍS ABÉCSI UTÓKONFERENCIA

Az Egyesült Államok h. külügyi államtitkára, a bécsi származású RICHARD SCHIFTER, január 28.-án a PRO WIEN CLUB meghívására a fenti címmel tartott előadást. Ezt megelőzően szov - get részről több száz politikai fogoly szabadonbocsátására tettek Ígéretet, melyet a szövget kormány részben be is váltott. SCHIFTER erre az ígéretre utalva kijelentette, bármennyire Örvendetes lépés is lesz ez, nem változtat azon a tényen, hogy az elítéltek nem követtek el semmi olyan bűncselekményt, amelyért a nemzetközi jog értelmében büntetést érdemeltek volna.

Az alábbi idézeteket is_ a BÉCSI NAPLÓ áprilisi számának több hasábos cikkéből vettük, amely - mint Írja - "helyszűke miatt" csak a második részét közli RICHARD SCHIFTER beszédének.

* * *

..."A helsinki konferencia záróokmányában lefektetett, az emberi jogokat érintő egyik alapvetö kötelezettség a VII. elv igy hangzik: 'Az emberi és alapvető szabadságj ogok terén résztvevő államok az ENSZ alapokmányával és az Emberi Jogok Deklarációjával Összhangban fognak eljárni'.. Az érintett határozatokat a HELSINKI ZÁRÓNYILATKOZAT révén a keleti tömb vezetői is szabályszerűen aláirták. Tudjuk viszont, hogy miközben 35 állam megbízottjai Bécsben 1.100 millió ember képviseletében tanácskozra gyűltek, közülük 40% olyan országokban él, amelyeknek vezetői nem érzik magukra kőtelezőnek a határozatot és egy - áltálán nincs szándékuk ezen magatartásukon változtatni."

..."Hallottam, hogy az uj szovjet vezetés alatt a szovjet képviselőknek az emberi jogokkal szembeni magatartása különbözik a korábbitól és most sokkal inkább hajlandók e téren vitába bocsátkozni, mint azelőtt. Hat éven át vettem részt a Szovjetunióval folytatott emberi vitákon. Meg kell azonban mondanom, én nem észlelek a magatartásukban semmiféle változást."

..."Ahelyett, hogy az aggodalmunkat kiváltó tárgyakról hajlandók lennének vitatkozni, a szovjet és szövetségesei azzal vágnak vissza, mi minden nincs rendben a demokratikus világban. Állításaik jórésze egyszerűen nem igaz."..."A propagandával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a Szovjetunió az emberi jogok terén a polgárjogok helyett állandóan a gazdasági és szociális jogokat hangsúlyozza."

..."Azoknak a millióknak, különösen a helsinkit ellenőrző csoportnak, a CHARTA 77 tagjainak, a szolidaritás mozgalomnak és mindazoknak akik sikraszállanak a szabadságért, tartozunk az üzenettel: Ne csüggedjenek."

* * *

ERDÉLY-A CSENDES DIPLOMÁCIA ISKOLÁJA

Az utóbbi években aggasztó méreteket Öltő fordulatok, valamint a gazdasági, ideológiai és nemzetiségi nyomás újabb erőt adott azoknak a szervezeteknek, amelyek már évek óta eredménytelenül kísérleteznek a nyugati közvélemény megnyerésével. A két világháborü utáni Magyarország külpolitikáját az elveszített területek visszaszerzésének gondolata szabta meg.A magyar nacionalizmus megítélésében fordulat tulajdonképpen az 1956-os forradalom leverése után következett be. A világ csodálattal illette egy kis nép hősies harcát.

Ma, amikor - főként a romániai magyar kisebbség vetületében - nyiltan felszínre tört a nemzetiségi kérdés, tudnunk kell, hogy a sokrétű folyamatban végsőfokon 1956 tragédiája jelenti azt az alaptőkét, mellyel lépésrÖl-lépésre meg lehetett győzni a nyugati közvéleményt arról, hogy a magyarok szabadságszeretete a legnagyobb áldozatra is képes. A helyzet tragikus kiéleződése nagyban hozzájárult, hogy az erdélyi-romániai magyar kisebbség kellő visszhangot kap immár a világsajtóban és egyremásra nevezik meg hírforrásként az ERDÉLYI HÍRÜGYNÖKSÉG- et, amely a nyugati magyar szervezetek közvetítésével juttatja el hireita világsajtóba

Az eddigi hallgatás, a bizonytalan hangú felszólalások után SZŰRÖS MÁTYÁS megfogalmazásában esetleges fordulatot jelentő vonások vannak: sikerrel hozta kó'ztudatba a romániai ma - gyarság 2-2.5 milliós létszámát, majd ennek kapcsán ismételten hangoztatta, hogy az országhatárokon kívül ötmillió magyar Európa legnagyobb kisebbségét képezi, amit nem lehet tizedrangú kérdésként kezelni.

Úgy tűnik, hogy 1956 óta eltelt több mint három évtized kapkodásai, viszszavonásai, egymással szembeni türelmetlensége után, ERDÉLY a magyar kisebb - ság tükrében formálta ki azokat az irányelveket, amelyek segítségével elmélyíthető a csendes diplomácia iskolája. (BÉCSI NAPLÓ, április hó)

WASHINGTONI KRÓNIKA. XI. ÉVFOLYAM 1937. MÁRCIUS KÓ