Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)
1987-03-01 / 3. szám
.- 6 -”TrI£ HUNGARIANS IN RUMANIA-A DELICATE DISPUTE Magyarország ás Románia között egyre fokozódik a feszültség, a kisebbség jogaiért. Egymillióhétszázezer magyar sorsáról van szó, akik az I.Világháború után kerültek román uralom alá, amikor a nagyhatalmak a volt Osztrák-Magyar Birodalom egyrésze't, Erdélyt Romániához csatolták. Hivatalosan - ezideig - mindkét fővárosban tagadták a feszültség létezését. Újabban azonban Budapest és Bukarest egyaránt elismeri a komoly problémát, araiért kölcsönösen egymást okolják, miközben mindkét ország kormánya lojalitásáréi biztosítja Moszkvát. Kolozsvár, Máramarossziget és Szatmárnémeti középületei és házai magyar múltat bizonyítanak, mert az építkezések stilusa középeurópai és nem balkáni. A színházakban magyarul is tartanak előadásokat és kiadványok is kaphatók magyar nyelven. A közelmúltban Románia két könyvet adott ki angol nyelven, az 1940-44-es évek magyar atrocitásairól, amikor Magyarország, a németek támogatásával visszakapta Erdély egy részét. Magyarország nem cáfolja azokat az at - rocitdsokat, de hangoztatja, hogy a több mint 40 évvel ezelőtt történt eseme'nyek publikálásának célja : magyar ellenes propaganda. JAKAB GÁBOR, Kolozsvár (Cluj) rangidős katolikus papja aggo'dik az ilyenfajta izgatások miatt. A pap elismerésre méltó bátorságról tett tanúságot, amikor a magyar nyelvoktatást akadályozó hivatalos intézkedést megtagadta, írja a lap. A Habsburg stílusú megyeházán a közigazgatás vezetői erósködtek, hogy minden magyar a saját anyanyelven nyerhet oktatást az óvodától az egyetemig, ha ehhez ragaszkodik. Azonban a máramarosszigeti polgármester elismerte, hogy jelentős visszaesések vannak. "Kevesebben akarnak magyarul tanulni, mert felismerték, hogy az egy hátrány a felső oktatásnál." Bukarestben TON BRAD, aki a kommunista párt központi bizottságának tagja, iró, szinigazgató, v. helyettes kultuszminiszter szerint mindkét országban a párt e^ a kormány vezetó'i megegyeztek abban, hogy elkerülik a vitát, de Magyarország nem tartotta be az egyezményt. Mindkét országban a kisebbségi kérdés vitatása.egyike azoknak a kevés alkalmaknak, amikor az elégedetlenkedők szembe helyezkedhetnek a rendszerrel - állapítja meg a cikkirö. Magyarországon sokaknak az a véleménye, hogy "túl hosszú ideig hallgatott a magyar kormány." Hangsúlyozták, hogy a román kormány volt az, amelyik nem tartotta be az egyezséget: bezáratta a Debrecenben lévó román konzulátust és megakadályozta a kulturális kö'zpontok felállítását úgy Budapesten, mind Bukarestben. Ez az oka annak, hogy a magyar kormány elzárkózott CAUSESCU újabb meghívásától. A két ország közötti vételkedés felszínre törése a nemzeti érdekek kihangsulyozását jelenti, valamint azt is, hogy a szovjet tábor még sem egy egységes szervezet, állapítja meg a NEW YORK TIMES munkatársa: HENRY KAMM, a lap december 27.-i számában.(Fordította: SAJGÓ FERENC' "AGGODALOM ÉS FÉLTÉS ÉL SZIVÜNKBEN" (Kivonat) Ezzel a címmel jelent meg a Budapesten kiadott REFORMÁTUSOK LAPJÁ-nak karácsonyi számában a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyhdzainak , valamint a Magyar Unitárius Egy - ház vezetőinek nyilatkozata, melyet az amerikai magyar sajtó többsége teljes egészebben közölt. Öröm és hála tölti el szivünket - írja a nyilatkozat - hogy a történelmi viharok által szétszórt magyarok között a kapcsolatok az utóbbi esztendőkben reménytkeltően fejló'dtek és elmélyültek. .. Mindez az Ősi hagyomány, a közős kultúra, a gazdag történelmi örökség ős az édes anyanyelv iránti ragaszkodásban, nem utolsó sorban pedig a közös hitben gyökerezik. De nem hallgathatjuk el, hogy aggodalom e's féltés él szivünkben, mert kedvezó'tlen híreket kapunk és személyesen is tapasztalunk szomorú jelenségeket a Romániában éló' magyarok helyzetében. Romániához e'vszázados tó’rténelmi kapcsolatok is fűznek bennünket. Ezeknek a kapcsolatoknak szálai különösen erősek a Romániában élő magyar kisebbséggel, hiszen számos családi, rokoni és baráti kapcsolat áll fen az ott élő és az itteni magyarság között. Amikor hangot adunk aggodalmunknak és félelmünknek azt is elmondhatjuk, hogy nagyra értékeljük a Román Ortodox Egyházzal ős más Romániában élű egyházakkal létesített testvéri kapcsolatainkat. Elutasítjuk azonban azokat a nem tiszta szándékú törekvéseket, melyeknek célja a za - vart keltés és békétlenség népünk között. A NYILATKOZAT aláírói: DR. TÓTH KÁROLY, református püspök; DR. NAGY GYULA evangélikus püspök; VICZIÁN JÁNOS, a baptista Egyház elnöke; HECKER FRIGYES, metodista püspök; DR. SZAKÁCS JÓZSEF, a Szabadegyházak Tanáesá-nak elnöke; DR. BERKI FERIZ, az Ortodox Egyház esperese és FERENCZ JÓZSEF, unitárius püspök. WASHINGTONI. KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 19Ó7. MÁRCIUS HŐ
