Washingtoni Krónika, 1985. szeptember-1986. június (10. évfolyam, 1-4. szám)

1986-06-01 / 4. szám

4 * "HUNGARY: TAKE THAT AND THAT! THE ECONOMIST, 4/18 Magyarország parlamentjében március 20.-án történelmi lépés történt. Ez volt az első eset, hogy a szovjet rendszernek egy olyan verességet kellett elkönyvelnie, amire még nem volt példa. U.i.:a jugoszláviai horvátok parlamentjében 1966-ban megbuktatták ugyan a párt e­­gvik irányított javaslatát, de ez akkor történt, amikor Jugoszlávia már kilépett a szovjet érdekkörből. KÁDÁR JÁNOS kormánya viszont ma is odatartozik. Javaslatuk leszavazása - amely a hétvégi kis nyaralók megadóztatását célozta - helyesebben amelynek adómentességét maga a kormány pénzügyminisztere HETÉNYI ISTVÁN i s ellenezte, a Parlament tagjai 193 szavazattal - 90 ellenében - megbuktatták. Ez az jelentené - teszi fel a kérdést a cikkiró - hogy a magyarországi Parlament nap­jainkban t Ö bb mint a párt által irányított javaslatok jóváhagyója???... Bár a parlamenti viták a mült évi választások óta (amikor nem csak a párt által kije­löltekre lehetett szavazni) megélénkült, ami azonban még sem kecsegtethet azzal a reménnyel, hogy a párt által irányitott javaslatok leszavazása gyakorlattá válhat. Só't, sokan vannak a­­kik ügy vélekednek, hogy a leszavazás a párt által szervezett "veresség" volt, ami nem is o­­kozott különösebb nyugtalanságot. Komoly aggodalmat váltott ki azonban a Központi Bizottságnak a közel múltban hozott ha - tározata, melynek alapján egy "speciális bizottság" alapos tisztogatást fog végezni a kor­mány, a párt és a gazdasági élet káderj ai között, a közel jövőben. * "GOD IN BORBACHEV'S BACKYARD" - THE ECONOMIST, április 18. A Londonban megjelenő világlap grafikus ábrázolást is közöl a különbözó vallásfeleke­­kezetek statisztikájáról. Két oldalas terjedelemben ismertést ad a felekezetek vallási gyakor­latának lehetőségeiről, a lengyel, kelet-német, cseh, magyar, román, jugoszláviai es albán népek életében. Magyarországon - Írja a cikk - növekszik az ifjúság érdeklődése a vallásos élet iránt. A kormány illetékesei ezt nem tartják olyan veszedelmesnek, mint BULÁNYI GYÖRGY piarista lel­kész működését. Növekszik a köréje csoportosult ifjúság tábora, akik közül egyre többen vallá­si meggyőződésűkre hivatkozva, megtagadják a katonai szolgálatot. Bulányi hiveinek kontrolálá­­sa sokkal nehezebb feladat a hatóság számára, mint egy-egy egyházközséghez tartozó hiveké. A cikk Írójának a szóbanforgó államokkal kapcsolatos konklúzióját - kiemelt szakaszban, vastagon szedett betűkkel - ismerteti a lap, a következők szerint: "Marx has not chased God from Eastern Europe. After more than four decades of communist rule, religious belief has survived, often in surprising forms. Some people, indeed, reckon that religon has actually been growing stronger under Russia's gaze in recent years." * MAGYARORSZÁG KETTŐS ARCA-; THE WASHINGTON TIMES, április 8. "THE TWO FACES OF HUNGARY" címmel közölt cikk Írója: DR. SZÁZ ZOLTÁN. írásának vezér­fonala, hogy Magyaroszágnak nyugati igényei és keleti valóságai vannak, amelyek nem - csak a rendszer politikáját, de magát a magyar értelmiséget is befolyásolják. Jóllehet az ország gazdasági helyzete lényegesen jobb - melyet a szerző az 1956-os for­radalom vívmányának tart - és állandóan növekszik a magánvállalkozások szama, a politikai és szellemi szabadság elérése változatlanul sivár. A keleti értelemben vett gazdagodási lehetőség arra készteti a fiatalokat, hogy állami állásuk mellett még magánszektorokban is dolgozzanak, napi 6-8 órát. A jobb anyagi körülményekért folyó küzdelemben azonban szétesik a család... Az értelmiségiek is szenvednek az u.n. "öncenzúrától" ami hallgatásra, vagy melléoeszé­­lésre kényszeríti Őket. Ennek ellenére Magyarország még mindég egy középút kelet és nyugat kö­zött, e's az amerikai-magyar kapcsolatok lényegesen kedvezőbbek mint a Varsói Paktum többi ál­lamaiban. * * A KÁRPÁTALJÁN ÉLŰ MAGYAR LAKÖSSÁG LÉTSZÁMA 19 70-ben meg 146 ezer volt. 1984 dec. 31. statisztika szerint 23 ezerrel csökkent a magyarok létszáma. A Szovjetunió 120 nem­zetisége közül egyedül a magyarnak nincs autonómiája, úgy területi mind kulturális vonatko­zásban. - BÉCSI NAPLÓ, április hó, közlése alapján. WASHINGTONI KRÓNIKA X. ÉVFOLYAM 1986. JUNIUS HÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom