Washingtoni Krónika, 1981. szeptember-1982. június (6. évfolyam, 1-4. szám)

1981-12-01 / 2. szám

8 FENYVESI KÁROLT TUDÓSÍTÁSAI BUDAPESTRŐL 23 ÉVVEL A FORRADALOM UTÁN A WASHINGTON POST október 4.-én és 25.-én közölte belső munkatársának FENYVESI KÁROLY- nak helyszíni megfigyeléseit Budapestről. Az első tudósítása. "THREE TO WATCH A REVOLUTION WANE" macába foglalja három tarátja'nak (akik 1956-ban még osztálytársai voltak)véleményét is. A MUNKÁSCSALÁDBÓL SZÁRMAZÓ ÉPÍTÉSZ, aki a Szabadságharc leverése után börtönbe került, napi 10-12 őrát dolgozik tekintélyes állami beosztásban. Számára az épités alkotó munkája életszükséglet. Irányelve, hogy becsületes, jól végzett munkával kell szolgálni a nemzetet. De ez az elv, véleménye szerint eltűnőben van. Helyette erősen meglazult a munkafegyelem és az állami javaknak (szerszámok, különböző anyagok) eltulajdonítása vagy egyéni haszonra va­ló felhasználása tapasztalható. Ennek eredménye, hogy a termelésben 50-607.-os visszaesés mu­tatkozik, viszonyítva az 50-es évek sztálini korszakához, melyet nem kíván vissza. Az építész végs'ó konklúziója: "No post-Stalin regime has a strategy to make people work hard and Soviet socialism has failed to win the loyalty of its subject nations." A beszélgetés ritka élményt jelentett az építésznek, mert mint mondotta, napjainkban még a barátok között sincs erre lehetSse'g. AZ AGRARPROLETÁR CSALÁDBÓL SZÁRMAZÓ FÉMSZAKMUNKÁS igen nagy szegénységben élt az 50-es évek terrorkorszakában is, amikor vakmerőén hangos kommunista-ellenes viccekkel, vagy példá­ul az utcai plakát vörös csillagának befirkálásával ejtette rémületbe osztálytársait. A jelenlegi rendszerben igényeit messze túlszárnyaló körülmények közö'tt él. Munkahe - lye esztergapadján, amikor csak lehet autóalkatrészeken dolgozik a saját hasznára, amit ő "szabadságnak é« rugalmasságnak" tekint. Feleségével együtt a kommunista párt jelentős ak - tivistái.Kettőjük fizetése több mint tízezer forint havonta. Hangos lelkesedéssel beszélt a jelenlegi rendszerről és "a mi szovjet barátaink"- ról. De négyszemközt elismerte lelkesedésének okát: meggyőzni önmagát a jelenlegi rendszer helyes­ségéről, különben képtelen lenne azt tenni, amit tesz. Végső konklúziója, hogy változás fog bekövetkezni, és pedig gazdasági okok miatt,.De addig is meg kell játszani,hogy minden rend­ben van, mert csak igy lehet élvezni a jelenlegi helyzetet, A SOKOLDALÚAN KÉPZETT MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ az akadémiai világ ex-kommunistáiről és az ex­­kommunista-ellenesekről beszélt. Azokról, akik kiábrándultak az ideológiából, a pártból e's azokról akikben ellanyhult az ellenállás. A változások oka visszavezethető az előzményekre. Az ötvenes évek terrorkorszakában ugyancsak lapulnia kellett mindazoknak akik nem tartoztak "Pártunk és Kormányunk" hangos táborába. A 60-as és 70-es években viszon nagyon is kifizető lett a rendszer kritizálása. Az utóbbi idők uj irányzata, hogy javaslatok hangzanak el a pártba való belépésre. A művészettörténész is valószínűnek tartja, hogy Magyarország jelenlegi rendszere meg fog változni. De szerinte nem gazdasági okok miatt. Attól fél, hogy a Szovjetunió el fogja mulasztani egy "grand reconciliation" lehetőségét es háborút fog kezdeni, hogy megtarthassa az elfoglalt országokat. "REBEL THEN, THE ESTABLISHMENT NOW' (október 25.) A Szovjetunió 1956-os inváziója megdermesztette a magyar nemzetet és az emberek kese­rű haraggal gondoltak a Nyugatra i s, amely cserben hagyta Magyarországot. A mély ponton lévő magyar nép életét az általános élemiszer-hiány is súlyosbította. A hatalomra jutott ellenforradalmi kormány az évek folyamán belső reformokkal enyhi - tette a helyzetet. Utána a kormány - KÁDÁR hires jelszavával: "GAZDAGODJUNK! - egy uj élet lehetőségét csillogtatta meg az ország lakossága előtt. Ekkor kezdődött el egy történelmi jelentőségű kompromisszum: "THE TRADE OF THE BODY FOR THE SOUL" folyamata. Napjainkban egész Kelet-Europában Kádár János az egyetlen kommunista pártvezetö, aki­nek sikerűit elfelejtettni az ország népével, hogy ő kommunista, sikerült elfelejtettni a múltat, még azt is, hog NAGY IMRÉT kivégeztette. A kormány úgy tesz, mintha valóban kommunizmus lenne nálunk, mi pedig úgy élünk, mint­ha Nyugaton lennénk", mondotta egy volt szabadságharcos. Tulajdonképpen ki az aki becsapja a másikat? Sokan úgy vélekednek, hogy minden rend­ben van, hiszen a pártvezetők is szovjet-ellenes vicceket mesélnek. Mások viszont ügy lát-WÁStflNGTONI KRÓNIKA Vl. ÉVFOLYAM 1981. DECEMBER HÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom