Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 187 14. Az árvíz az operett színpadon Végezetül egy, az 1947/48-as árvízhez kapcsolódó kultúrtörténeti érdekesség: az árvíz története megjelent az operett színpadon... A klasszikus bécsi-magyar nagyoperett születése óta virágkorát élte, még a két világháború sem ártott neki. És az új rendszer éppen ezt, az apolitikusságot nem bocsátotta meg az operettnek! Olyan támadásban volt része a műfajnak, amely még abban az időben is ritkaságszámba ment. A Magyar Nemzet az operettet „okádnivaló pornográfiának” minősítette... Csupán a közönség tartott ki mellette, elsősorban azért, mert Honthy Hanna, Latabár Kálmán és társaik produkcióján jól szórakozott. Csak úgy eltörölni az operettet nem lehetett, át kellett hát „nevelni”, ahogy akkoriban szokás volt. A példa, a minta a hazánkba is eljutott szovjet operett volt, a „Szabad szél”, a „Dohányon vett kapitány” és társai, amelyeket 1950-ben már országszerte játszották az akkorra államosított színházakban. A színházi emberek ezért „előre menekültek”: új műfajt alkottak, s ez az úgynevezett szocialista operett” lett. A Fővárosi Operettszínház 1950. november 3-án mutatta be az ,ylranycsillag” című szocialista operettet” (Kaján 2005). Ez a darab műfajának elsőszülötte volt Magyarországon. A librettó alapjául egy megtörtént esemény szolgált, ugyanis a darab árvízi védekezésen játszódik, az 1947 szilveszteri felső-tiszai, tivadari gátszakadás alkalmával, amikor egy kis Tisza-menti falu gátjain vívja meg harcát az új rend az „ ellenséggel Hófehér és éj fekete jellemek küzdelmét kísérhetjük végig - ma már ritkán olvashatunk ilyen ostobaságokat... Az ,ylranycsillag" története egyszerű40 : a beszédes nevű Tisza-menti falucska, Újfalu felé közeledik a villanyvezeték, de a munkások késésében vannak. Közben kora tavaszi áradás fenyeget, a felső vidékekről megindul ajég. A népi demokrácia hadserege - mely épp a kultúrházban ad zenés-táncos műsort - kapórajön mind az árvízvédekezésben, mind pedig a falu villamosításában. Az aljas ellenség persze kíméletlen nemzetrontó, s önmagát meg nem tagadva, semmitől vissza nem riadva át akaija vágni az árvízvédelmi gátat, hogy pusztuljon el az izmosodó „téeszcsé” vetése-vagyona. Ezt természetesen az éber kommunisták megakadályozzák, s a borzalmas jégtorlaszt felrobbantva az árvizet sikerül vezetésükkel levezetni. A megpróbáltatások alatt szerelmek is szövődnek, s a kötelező happy end sem marad el, ami a szocialista operettben természetesen kettős, hiszen a szerelmesek megtalálják magánéletük boldogságát és a faluban is kigyullad a fény... A darab nyitóképében az egyik munkás az 1947/48-as tél nagy árvizét idézi fel: „Nem szeretem ezt a gyors meleget. All még a jég a folyón, a hegyeken meg a hó. Ha hirtelen jön az olvadás, könnyen meglephet a folyón. Mint esztendeje is. Az aztán a veszedelem.” Szavait a cselekmény híven követi, a második színben 40 A darab kézirata az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Dokumentációs Tárában található.
