Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója
18 Kertész-Polgár-Tuboly: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója parti nyílás felett lévő részét felrobbantották. A háborús rongálódások helyreállítása keretében a duzzasztónál kijavították az utófeneket és újjáépítették a jobb parti járóhidat. A munkákat a hároméves terv keretein belül végezték el. A munkálatokat a társulat megbízásából a duzzasztót építő Széchy Endre vállalkozó végezte. Építőipari vállalkozását - e munkák során - államosították. Az 1932-1962 közötti harminc éves üzemidő alatt a gát egyes szerkezeti elemei „elfáradtak”. Sűrűsödtek a mozgatási problémák. A fa borítás javítása és cseréje roppant balesetveszélyes és költséges beavatkozás volt. 1963-ban a VIZITERVtervei alapján megkezdték a nyerges gát (1. kép) acélszerkezetre történő cseréjének tervezését és kivitelezését. A gáttest műszaki paraméterei változatlanok maradtak. Új szerkezeti elemként a felvízi oldalon ideiglenes elzárást alakítottak ki. A kivitelezést az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) végezte. 1965-ben több árvíz zavarta meg a felújítási munkát. 4.2. A Rába 1965. évi árvize A 20. század ötvenes-hatvanas éveiben több jelentős árhullám vonult le a Rábán. A vízrajzi észlelési adatok szerint a rábai árvizek közül az 1965. évi volt a legmeghatározóbb, ugyanakkor a legtöbb bizonytalanságot magában rejtő is a térség tekintetében. 1965-ben nyolc árhullám vonult le. Ezek közül a legnagyobb katasztrófát az április végi okozta. Ebben a hónapban az egész vízgyűjtő területén az átlagosnál lényegesen több csapadék esett, különösen az április 20-a körül kialakult ciklon hatására. Mennyisége néhány nap alatt elérte a 100-130 millimétert, ez gyakorlatilag megközelítette a havi átlag kétszeresét. Mivel a megelőző időszak is csapadékos volt, a talaj telítődött és az esőzés jelentős hányada lefolyt. A domborzati viszonyok következtében az országhatárt átszelő vízfolyások szinte mindegyikén, csaknem egy időben, az eddig észlelt maximumot meghaladó, de a további esőzések hatására szokatlanul tartós és ismétlődő, tehát nagy vízmennyiséget jelentő árhullámok jelentkeztek a határnál. Ezek aránylag hosszantartó elöntéseket okoztak magyar területen a vízfolyások töltésezetlen szakaszán és a tetőzések egybeesése következtében igen nehéz helyzetet alakítottak ki a már töltésezett folyószakaszon is (Najmányi 1966). A Rába április 22-én Szentgotthárdnál 425 cm-rel tetőzött. Az árvizet kiváltó esőfront nyugatról keletre vonult, és egymás után kapcsolta be a Rába, Lapincs, Pinka, Sorok, Gyöngyös és Répce vízgyűjtőjén a völgyeket az árvízi levezetésbe. Ennek következtében a Rába főmeder és a mellékvízfolyások árhulláma a tetőzés közelében találkozott a Rába völgyében. Ezért annak ellenére, hogy a vízállás Szentgotthárdnál még 45 cm-rel alatta maradt az 1904-ben észlelt maximumnak, a Körmend alatti vízállás az eddigi maximum felett alakult ki. Ilyen szintek és vízhozamok mellett a völgyeket átszelő utakon épült hidak a vizet emészteni nem tudták, és a visszaduzzasztás következtében a Rába völgyében 19 község mélyebben fekvő la
