Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós: Halátjárók
88 Pannonhalmi Miklós: Halátjárók eltérőek, sőt ellentmondásosak. A tervezéskor a fö szempont ilyenkor is a teljesítménysűrűség, és a leggyengébb úszóképességű és fiatal halak teljesítő képessége. A halátjáróknak tartalmazni kell pihenő medencéket, ahol a halak a vándorlásukat meg tudják szakítani. Ezeket különböző műszaki megoldásokkal lehet elérni. Ahol nem kerül kialakitásra medence, ott a halrámpán kell turbulencia mentes helyeket kialakítani, de 2 m-es szintkülönbség után célszerű egy pihenőmedencét is beiktatni. 5.6. A mederfenék kialakítása A halátjárók fenekét legalább 0,2 m vastag - lehetőleg a vízfolyás típusához illeszkedő - durva mederanyaggal kell borítani. Vízépítési szempontból a durva anyagnak erózióállónak kell lenni, de ügyelni kell arra, hogy az anyag természetközeli legyen, változó szemcsemérettel és mozaikszerű kialakítással, áramlásmentes helyekkel. Itt tartózkodnak majd a kisebb és fiatal egyedek, valamint a gerinctelen bentoszfauna. A durva fenék kialakítása a gerinctelen bentoszfauna szempontjából rendkívül fontos, e nélkül a halátjáró az ökológiai kívánalmaknak nem felel meg. 5.7. Megvezető áramlás (csalivíz) A halátjáró működőképessége nemcsak a létesítmény átjárhatóságától, de döntően attól függ, hogy a halak megtalálják-e a halátjáró bejáratát. A halátjáró megtalálása függ a halátjáró elrendezésétől, az áramlási viszonyoktól, valamint a rávezető, illetve csaliviz kialakításától. Ennek megfelelően a csali víz hozama jelentős lehet, hatással van a termelt energiára, ezért azt a tervezés és létesítés során minimalizálni akarják. Bizonyos esetekben, amennyiben a vízmennyiség rendelkezésre áll, nem szükséges a csalivíz rendszer külön kialakítása, hiszen a halátjárón átvezetett nagyobb hozamok lehetővé teszik a halak számára a rendszer érzékelését. A csalivíz hatásának fokozására irányuló megoldás alapelve, hogy egy nagyobb energiájú csalivízzel nagyobb vízmennyiségeket mozgassunk meg az alvízen, előállítva a szükséges vízsebességeket, ezzel jelezve a halaknak a halátjáró bejáratát. Megoldást jelenthet, hogy a többlet vízhozamot egy csalivíz segédturbinán átvezetve itt is energiát termelnek. Ez kisebb hatékonyságú ugyan, mintha a fő erőművön történne a megtalálhatóság szempontjából kívánatos mértékű vízhozam hasznosítása, de csökkenti az energia veszteséget. Víztakarékos megoldásként a szükséges mértékű vízhozam szakaszos üzemmel is biztosítható. Ebben az esetben a halfaunisztikai vizsgálatokban meghatározott mértékadó időszakok figyelembevétele szükséges. A többlet csalivíz egyéb célú hasznosítási lehetősége a vadvízi evezős (rafting) pálya kialakítása és üzemeltetése. 5.8. Üzemeltetési időszakok A hazai halfajok vándorlása különböző évszakokban történik (7. ábra). Míg a pontyfélék több fajának vándorlása tavasszal és nyáron erőteljesebb, addig a pisztrángfélék ívási vándorlása a téli félévre esik. A gerinctelen bentosz-élőlények vándorlása az egész vegetációs periódusra kiterjed. A napszak is változó a különböző fajok szempontjából. A legtöbb gerinctelen bentosz-faj sötétedéskor és éjjel aktív,
