Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
196 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjének története tetőző vízállása is szerepelt a sajtóban - ahogy az 1830. március 24-én megjelent Hazai ’s Külföldi Tudósítások hasábjain is látható. A legtöbb kiadványban az utolsó oldal alján tüntették fel a dunai vízállásokat. A budapesti vízmércén valaha észlelt legmagasabb vízállás értéket, amely az 1838-as jeges árvíz idején alakult ki, ugyancsak a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung hasábjain találjuk. Ez 29 láb, 4 hüvelyk és 9 vonás volt, ami a mai vízmércén ~ 1029 cm-es vízállást jelent. 1848-ban, az esemény tizedik évfordulóján észlelt vízállásról pedig többek között az akkori Pesti Hírlap adott tájékoztatást a forradalom másnapján megjelent számában, ahol a forradalmi események mellett azt is megtudhatjuk - szokás szerint az utolsó oldal jobb alsó sarkában - hogy 1848. március 15-én reggel 8 órakor 9 láb 0 hüvelyk 0 vonás volt a vízállás 0 felett, azaz a mai vízmércére átszámolva ~ 284 cm vízmagasságot jegyeztek fel az akkori nullponttól számítva. Érdekesség, hogy a másnap, 1848. március 17-én megjelent Hetilap című újság hasábjain a forradalom napjának reggelére vonatkozóan 7 láb 2 hüvelyk 0 vonás, tehát a mai vízmércére átszámítva ~ 227 cm szerepel, ami elég jelentős eltérés a Pesti Hírlapban szereplő értékhez viszonyítva. Ez az eset is azt támasztja alá, hogy bár rendkívül hasznos a folyóiratokban közölt vízállás adatok összegyűjtése, de mindenképp alapos vizsgálatnak kell alávetni az ott fellelt értékeket, mielőtt azok szakmai vagy tudományos célokra felhasználásra kerülnek. A 19. század első felében megjelent folyóiratokban nemcsak vízállás adatokat találhatunk, hanem már szakmai jellegű leírásokat is a vízállás mérésére, vagy egy adott árvízi eseményre vonatkozóan. 1833-ban, a Társalkodó című folyóiratban, Novák Dániel architektus tollából „ Vízmérő” címmel egy mai szemmel is értékelhető leírás jelent meg mintegy négyhasábnyi terjedelemben a vízállás mérésének módszereiről, az adatok értelmezéséről, a különböző helyeken észlelt adatok összehasonlításának lehetőségéről. Mindezt az olvasók „szorgalmazó kérelmeire” válaszul tették közzé a lapban {Novák 1833). A Regélő című új ság 183 8 j úniusában számolt be az azév tavaszi nagy j eges árvíz során - a Dunán, és a város különböző pontjain - kialakult vízállásokról, illetve összehasonlításképpen - egy pesti árvíztábla vésetei alapján - ismerteti korábbi nagy árvizek legmagasabb szintjeit is. A régi budai vízmérce nevének „nádori” előtagja már ebben az időben ismert és elterjedt volt a lakosság körében, mivel a Regélő 1838-as nagy jeges árvizet feldolgozó beszámolójában is így hivatkoznak a vizmércére. Az 1848-as szabadságharc idején és a későbbiekben egyre több újságban jelentek meg a napi vízállás adatok, de sajnos továbbra is rendszertelenül és szakmailag ellenőrizetlenül. A már fentebb említettek mellett a dunai vízállásokat - továbbra is szinte mindig az utolsó oldalon - közlő lapok voltak például a Jelenkor, a Pesti Napló, a Gazdasági Lapok vagy a feltehetőleg kifejezetten a női olvasókat célzó Hölgyfutár is. A vízállás adatok gyűjtésében, megbízhatóságában és hozzáférhetőségének biztosításában a Vízrajzi Osztály 1886-os megalakulása hozott jelentős előrelépést, így országos szinten megfelelő szakmai keretek közé került a vízrajzi adatok előállítása. Az általuk szerkesztett Vízrajzi Évkönyv első kötete az 1886. évre
