Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
volt, célszerűségi okokból a jelentés a Duna bal partjára, az Eötvös tér közelébe javasolta felállítani az új állomást (Szilágyi 1988). 2.5. Az Eötvös téri vízmérce A bal parti Duna-korzó környezete azért is volt alkalmas az új vízmérce kialakítására, mert az itteni villamosvonal viaduktjának kiépítése 1900-ban, míg a rakpart alatti főgyűjtő csatorna 1903-ra készült el (Kolundzsija 2020), így itt ismét hosszabb távon zavartalan üzemelésre lehetett számítani. Az új mérce végül a DGT kikötőjénél 1869-ben épült vízmérce helyén készült el 1907. november végén, és december 1-től folyt rajta az észlelés (Szilágyi 1988). A vízmérce szabványos öntöttvas mércelapokkal felszerelve, három álló mércetagból állt (3. ábra). A két és fél méteres kisvízi tagot az alsó rakpart szádfala mellé létesített jégtörő alvízi oldali cölöpjére csavarozták, a négy méteres középvízi mércetagot pedig az alsó rakpart kőfalához kötővasakkal rögzített és szögvasakkal erősített gerendára szerelték fel. A nagyvízi mércetagot az Eötvös tér melletti, felső rakparti feljáró lépcsőnél a kőfalhoz rögzített vörösfenyő gerendára rögzítették három méter hosszúságban. 188 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjének története 3. ábra. Vízmérce az Eötvös-téren, a Duna bal partján (Forrás: Vízmérce törzskönyv) A budapesti állami vízmérce 1933-ig működött az Eötvös téren, amikor a kis és középvízi tagot áthelyezték a Vigadó térhez, míg az árvízi mércetag még két Vízmérce az Eötvösét éren, a Duna bal partján Forrás: Vízmérce torzskonyv
