Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet

181

A BUDAPESTI VÍZMÉRCE TÖRTÉNETE

0 Regi budai 'nidorT «lm««*

(I117) - 1173-1149

0 ItncMMiintrct 1ISI-1M9

0 Gőzhajóra»! hin*tc*

1HHMI

EMvoi tart Timwc* 1917-11)1

(7) A Lánchíd alalt,

Jobb parti vám arca 1191-1917

@ Vigadó tan vizmerc*

1933-1 ol napjainkig

(fi) Lanchidi

vízin arc« házikó (191)) - 1943-1 ol napjainkig

1. ábra. A budapesti vízmérce elhelyezkedése a fővárosi Duna-szakaszon az elmúlt kétszáz év során (Forrás: Vízmérce törzskönyv)

épültek ki rakpartok, de a jelentősebb munkákat 1871-75 között végeztek. A friss védmüvek és a mederrendezés jól vizsgáztak az 1876. évi árvizek idején, így az árvízi tapasztalatok alapján tovább folytatódott a rakpartok fejlesztése: 1879-84 között épült ki a pesti, majd a budai rakpart. További fejlesztéseket végeztek az ugyancsak sikeresen kivédett 1891. évi jeges árvizet követően, elsősorban a pesti oldalon. Az utolsó jelentősebb átalakítások a 20. század első évtizedében fejeződtek be, és minkét parton a villamosvonalak építéséhez kapcsolódtak (Tőry 1952, Nagy 2007).

A rendszeres észlelések kezdetén a budai vár vízellátását szolgáló, a Dunával összeköttetésben álló vízemelő kútgépház aknájában történt a vízállás mérése. Ez az épület a Duna jobb partján, nagyjából a mai Várkert Bazár Lépcsős Csarnokának helyén állt (1-es pont az 1. ábrán) és közel két évtizedig szolgálta a vízügyet.

A Lánchíd megépültekor annak budai pillérére, a jobb part felé néző oldalra egy vízmércepárt véstek, az egyik mércén metrikus, a másikon öles (angolszász) beosztással. A híd átadását követően majd húsz évig innen olvasták le a dunai vízállásokat (2-es pont az 1. ábrán).

A hídpillér körüli áramlás azonban jelentősen nehezítette a pontos leolvasást, ezért a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) Lánchíd alatti, bal parti kikötőpon-