Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Papanek László — Benedek András - Papp Gergely: A Sajó Elemér (Tassi) többfunkciójú vízleeresztő műtárgy a Ráckevei (Soroksári)-Dunán
56 Papanek- Benedek- Papp: A Sajó Elemér vízleeresztő műtárgy szerrel szemben jelenleg meglévő, de a Homokhátság felé átvezetendő többletvíztömeg biztosítása szempontjából is. A szivattyútelep épitése 2022-ben megkezdődött a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. kivitelezésével {Magyar Építők 2023), azonban 2023-ban az építést leállították, mivel a munkaterület kialakítása, ill. az ott folyó munkák zavarták a Nemzeti Atlétikai Központ építését. Az atlétikai világbajnokság 2023. augusztusi befejezése után folytatódik a beruházás. 5. Összefoglalás A pesti Duna-szakasz szabályozásának kérdése az 1838-as pesti árvíz óta rendre napirenden volt, de többször megfeneklett, mígnem Reitter Ferenc 1865-ben megjelent munkájában ezt újra felvetette, és közvetve elindítója lett a téma körül kialakult széles körű szakmai vitának. 1871. szeptemberében megkezdték a Soroksári Duna-ág elzárására szolgáló ún. Gubacsi-gát építését a felső torkolattól kb. 3,5 kmre, délre, kőszórással és burkolatokkal biztosított földgátként. Ebbe a gátba a soroksári-ág tápvízzel való ellátása érdekében egy háromnyílású zsilipet építettek. Az RSD mai fonnáját az 1910-1926 évek között végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében nyerte el. A Duna-ág teljes leválasztása a Gubacsi-gát elbontásával és a Kvassay hajózsilip 1910-14 közötti megépítésével kezdődött meg, majd 1924-26-ban a hajózsilip mellett megépült a tápzsilip, 1926-29-ben pedig elkészültek az alsó torkolati műtárgyak: a Tassi hajózsilip, duzzasztó és vízerőtelep. Ezzel az RSD teljesen állóvizűvé vált. 1954-1961 között a Kvassay hajózsilip és tápzsilip közé megépült a szivattyútelep és az erőmű. 1956 kora tavaszán, a Dunán kialakult jégtorlaszok következtében hatalmas jeges árvíz alakult ki, a Budapest alatti Duna szakaszon összesen 22 töltésszakadás történt. Az árvíz - egyebek mellett - az RSD alsó lezáró nagymütárgyában, a Tassi vízlépcsőben jelentős károkat okozott: a fővédvonalként funkcionáló vasbeton parapetfalat az erős szivárgás alámosta, az kiborult, a szomszédos erőmű és leeresztő műtárgy pedig elbillent és tönkrement. A vízleeresztő zsilip és erőmű újjáépítésének gondolatát a gazdaságossági számitások alapján elvetették, ezért ezeket az elpusztult műtárgyakat 1962-ben elbontották, környezetüket helyreállitották. Szerepüket - részlegesen - a Tassi hajózsilip vette át, amelyet 1962-re alkalmassá tettek a Duna-ág alsó torkolati duzzasztóművének szerepére is. A több mint 90 éves hajózsilip 65 éven keresztül az alsó torkolat vízszintszabályozó műtárgyaként is szolgált, miközben e többletfunkció kiszolgálására eredetileg nem lett tervezve. Évtizedek teltek el és az RSD üzemeltetését ilyen, nehezített körülmények között végezték. 1996-tól kutatási munka keretében megfogalmazták a Duna-ág mennyiségi
