Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
102 Kozák-Fiala-Fehérváry-Benyhe-Mrekva: Mélytanuló algoritmusok... A Tiszán több árhullám jelenséget is azonosított Vágás István. Az egymást követő kiváltó okok (pl. ismétlődő csapadékhullás a Felső-Tiszán) következtében kialakuló tetőzésnél az egyes „okok” hatása nehezen számszerűsíthető. A tetőző vízszintre hat az egyedi vagy több árhullám egyesülését, illetve szétválását követő alulról induló tetőzés (pl. a Duna nagyobb árhullámai esetén) (Vágás 1982.) A kezdeti időszak kidolgozott előrejelzési módszerei mindaddig nagyobb bizonytalansággal működtek, amíg az árhullámok részletes elemzése meg nem történt. Négy előrejelzési módszer keletkezett, amelyek kombinációja adhatja a legpontosabb előrejelzést: • Történelmi analógiák módszere Az eddig bekövetkezett árhullámok jellegadatainak feldolgozása és a szabályok (szabályszerűségek) azonosítása. A már bekövetkezett események „hasonlóságainak” felhasználása. • Gráf-elméleti módszer A vízrendszer szisztematikus feltárása, a megegyező lefolyási idejű útvonalak azonosítása, amelynek eredményeként az árhullámok összetalálkozásának körülményei (idő, egymásra hatás) határozhatóak meg. A mellékfolyók által befolyásolt folyószakaszok tetőzései jelezhetők előre. • A vízhozam összegzés módszere A folyók vízhozamának alakulásában megfigyelhető szabályok az árhullámok idején is alkalmazhatók. A fő- és mellékvízfolyások vízhozamának összegzéséből az alsóbb vízmércék tetőző vízhozamára is következtetni lehet, amely megfelelő vízhozamgörbe esetén a vízállás meghatározására is alkalmas módszer lehet. Az árhullám sajátosságágainak (ellapulás, tetőzési idő) figyelembe vétele a módszer használata során fontos. • Mércekapcsolati módszer Az ok-okozati összefüggések meglétét feltételezve, illetve a módszer lehetséges hibáját elfogadva, a felsőbb és alsó vízmércék közötti kapcsolatot leíró egyenlet (vagy grafikus ábrázolás) felállítható, amelynek segítségével az alsó szelvény adatai előrejelezhetők. Az eltelt időszak igazolta, hogy a módszerek együttes alkalmazása adhatja a legpontosabb előrejelzési eredményt, továbbá az egyes módszerek egyidejű alkalmazásával a kidolgozott összefüggések helyességének ellenőrzését is el lehet végezni. 3.2.2. Az árvízi előrejelzés gyakorlata az Alsó-Tiszán az 1990-es éveket követően Az árvízi előrejelzés fejlődése egyértelműen összekapcsolódik az informatika megjelenésével, a fejlődési üteme párhuzamba állítható a számitási kapacitás növekedésével. A modellezés megjelenése a vízügyi gyakorlatban összefüggésben van az egyre pontosabb előrejelzések iránti igénnyel. Az ATIVIZIG az előrejelzési tevékenységéhez az ágazatban kidolgozott HECRAS modellt használja. Ennek egyik sajátossága, hogy egy adott vízfolyás
