Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 3.fiizet 89 A szukcessziós folyamatok felgyorsulása a mellékágak, holtmedrek, kopolyák, lappok és más, korábban rendszeresen vízzel borított területen is megmutatkozik. A főágon kívül eső medrek lassú feltöltődése, a hidraulikai kapcsolatot biztosító küszöbök szintjének kisvizekhez viszonyított relatív emelkedése az elöntés gyakoriságát tovább csökkenti ezeken a területeken, kedvezőtlenül befolyásolva ezzel ezeknek a vizes élőhelyeknek a fennmaradását. A feladat nem kisebb, mint olyan folyógazdálkodási megoldásokat találni, amelyek megvalósításával a meglévő rendszereink fenntarthatóságának biztosítása mellett lehetőséget teremtsen természeti értékeink megőrzésére. A tervezési munkákat megelőzően, első lépésként, célszerű egy olyan objektiven alkalmazható értékelő és besorolást adó rendszer (.Folyami Ökoszisztéma Szolgáltatási Index) kialakítása, amelynek segítségével egyértelműen meghatározhatóvá és lehatárolhatóvá válnak az egyes vizes élőhely típusok területei és az azokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Ennek segítségével a folyógazdálkodást érintő integrált beavatkozások (kotrás, vízkormányzó, vízviszszatartó műtárgyak építése, vízkivétel, vízbevezetés, vízátvezetés, stb.) esetén lehetséges lesz a megvalósítás várható hatásainak az objektív kiértékelése. 7. Összefoglalás A társadalmi folyamatok eredményeképp gyors tempóban növekvő szükségletek az eddig elvégzett folyószabályozási tevékenységek hatásainak részletes kiértékelését és a mai igényeknek megfelelő új irányok meghatározását teszik szükségessé. A folyószabályozási tevékenységekkel kapcsolatosan az árvizek károkozás nélküli levezetése, a víziközlekedés feltételeinek a fenntartása, a vízigények megfelelő minőségű, korlátozás nélküli és fenntartható biztosítása, valamint az energiaszükségletek kielégítéséhez kötődő igények kielégítése fogalmazódnak meg aktuális elvárásokként. A társadalmi elvárások szakmai vetületeként a folyók szerves- és tápanyagterhelésének a csökkentése, a veszélyes anyagok, és a hidromorfológiai változások kezelése, mint jelentős vízgazdálkodási kérdések kerültek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. A hidromorfológiai változások kezelésére alapvetően a folyószabályozás eszközrendszere kínál megoldásokat. Az egyes folyószakaszon tapasztalható medermélyülés és a kisvízszintek csökkenése a hasznosítható vízkészlet elérhetőségét kedvezőtlenül befolyásolja, ezért olyan megoldások kidolgozása és alkalmazása válik szükségessé a jövőben, amelyek a medereróziós folyamatokat lelassítják, és egyben hozzájárulnak a vízszintek hasznos mértékű emelkedéséhez. A klímaváltozással bekövetkező szélsőséges csapadéktevékenységek hatására magasabb szinteken tetőző árhullámok kialakulása valószínűsíthető. A folyószabályozási rendszer