Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 79 sával, annak érdekében, hogy a végleges felület a lehető legvalószínűbb leképezését adja a keresztszelvény-szerűen felmért medergeometriának. A végleges felületmodelleket sávosan színezett, tetszőleges osztásközü szintvonalas mederdomborzati helyszínrajzokon lehet ábrázolni, egységesen megválasztott, alkalmazott alaptérképre illesztve. Az így létrehozott TIN felületek raszteres állományokká alakíthatók át és ezzel biztosíthatók a további felhasználási lehetőségek (pl. Elektronikus Belvízi Hajózási Térkép). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a vízügyi igazgatóságokra támaszkodva összegyűjtötte a nyilvántartott mederfelmérési dokumentumok főbb jellemző adatait. Az összegyűjtött adatokból összeállított jegyzék alapján általánosan megállapítható, hogy a megadott adatforrások időben és térben is eltérő, többféle felmérési és adatfeldolgozási módszerrel készültek, a felmérések, a felmért vízfolyás sajátosságai, a felmérés célja, a rendelkezésre álló mérőeszközök és a technológiai fejlődés függvényében. Általánosan az is megállapítható, hogy a mérőeszközök korszerűsödésével a felmérési hatékonyság jelentősen javult, a detektált adatok térbeli sűrűsége megnőtt és valószínűsíthető, hogy a mérések megbízhatósága, pontossága is kedvezőbbé vált. Megállapítható, hogy a legtöbb adat a Dunára és a Tiszára áll rendelkezésre. A vízügyi irattári és levéltári gyűjtemények dokumentumainak áttekintése eredményeképp további hasznositható adatforrások feltárása valószínűsíthető. A rendelkezésre álló adatok egységes rendszerben történő feldolgozása a későbbiekben lehetővé teszi a medermorfológiai változások időbeli lefolyását kvantitatív módon bemutató és ezzel az objektív összehasonlítást megvalósító elemző vizsgálatok elvégzését. A vízfolyások medrének helyszínrajzi vonalazását a középvonal, a sodorvonal és a partvonalak alakjával, illetve a mederszélességgel, mint fő paraméterekkel lehet jellemezni. Minden vízfolyás egyedi alaki jellemzőkkel bír, a vonalvezetésre általánosan érvényes matematikai leírás nem adható. A vízszintes értelmű mederforma a középvonal geometriai alakzatokkal való közelítésével, illetve a geometriai alakzat jellemzőinek számszerűsítésével írható le. Miután a vízfolyások középvonalának alakja sokféle lehet, így a közelítés a legegyszerűbb görbével, a körívvel oldható meg. A körív paraméterei (R- sugár, a - középponti szög, L — ívhossz, H - húrhossz, A — amplitúdó) alapján oszthatók egymástól elkülönülő részekre az egyes folyószakaszok. Ezek a jellemző szakaszok (10. ábra) a következők lehetnek:
