Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
74 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései kerülnek és ennek következtében a medermélyülés további felgyorsulása prognosztizálható, ezért az ilyenfajta beavatkozások önmagukban nem hozhatnak megoldást hosszú távon a gázlók és szűkületek problémakörének a rendezésére. Hosszú távon is kedvező és fenntartható hatást elérni átfogó folyószabályozási terv készítésével valamint a mederben lezajló folyamatok és a vízszintek szabályozásának megoldását célzó beavatkozások ütemezett megvalósításával lehet elérni. c) A vízigények kielégítésére szolgáló vízmennyiség vonatkozásban az egy év alatt lefolyt vízmennyiségek kimutatásából enyhe csökkenés mutatható ki a Duna estében. Az 1980-2020 közötti időszakot vizsgálva az éves vízmennyiségek trendje a folyó felső szakaszán található melki vízmérce állomás adatai alapján mintegy 9%-os mértékű csökkenést mutat az erre az időszakra vonatkozó átlagához képest. Ugyanez az érték a bajai állomás esetében megközelítőleg 3%. Ebből tehát már egyértelműen megállapítható, hogy a Dunán az elmúlt negyven évben érkező víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Bár a folyóvizeink minősége alapvetően a szennyezőforrásoktól függ, a vízjárás változása is gyakorol közvetlen hatást arra. A kisvizes időszakok és azon belül is a szélsőséges kisvízszintek kialakulása a szennyezőforrások változatlanságának feltételezése mellett a folyóvizekben lévő szennyezőanyagok koncentrációjának a növekedését eredményezik és a szélsőségesen nagy csapadékok kialakulásával a szennyezők befogadókba történő bemosódása is növekedhet, összességében rontva ezzel a felszíni vizeink minőségét. A rendelkezésre álló vízkészletek kihasználhatóságát jelentősen befolyásolja a kiszolgálási szint. Akis- és középvizek csökkenő trendje és ezzel együtt a kisvizes időszakok gyakoriságának növekedése a vízkészletek hatékony felhasználását kedvezőtlenül befolyásolja. Jól példázza ezt az esetet a Bajánál induló Ferenc-tápcsatorna vízpótlása. A csatornába a Duna bajai szelvényében kiágazó Kamarás Dunában elhelyezkedő Deák Ferenc-zsilipen keresztül lehet gravitációsan vizet betáplálni. A vizbeeresztés értelemszerűen akkor lehetséges, ha a Duna és az ezzel együtt változó felvíz vízszintje a zsilipnél meghaladja a csatornában aktuálisan meglévő vízszintet. A vízbeeresztés lehetőségeit a vízpótlással eltelt napok, a vízpótlásra alkalmas napok és a beeresztett vízmennyiségek éves összegét bemutató ábra szemlélteti (9. ábra). Az elmúlt 32 év adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a vízpótlásra alkalmas napok száma - tehát amikor a felvízszint magasabb a csatorna zsilipnél mért vízállásánál - és ezzel egyöntetűen a gravitációsan bevezetett vízmennyiségek éves mennyiségei csökkenő tendenciát mutatnak, tehát a dunai vízállások csökkenő trendjei a gravitációs vízpótlási lehetőségeket is csökkentik.
