Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
70 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései Az elvégzett vizsgálatok alapján a következőket állapíthatjuk meg a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán: a) A teljes és a 32 éves idősorokból számított lineáris trendvonalak a dunaföldvári vízmérce kivételével közel azonos meredekségüek. A dunaföldvári vízmércén az utolsó 32 év figyelembe vételével számított lineáris trendvonal meredeksége majdnem kétszerese a teljes idősorra szerkesztett trendvonalénak, tehát ezen a szakaszon és időszakban a vízszintek csökkenése jelentősen meghaladja a csatlakozó szakaszokon tapasztalható mértéket. b) Az éves fajlagos és az összesített vízszintcsökkenés mérőszámai a folyón az alvíz irányába haladva csökkenő értékeket vesznek fel. c) A vízállások és ezzel együtt a vízszintek süllyedése Dunaföldvámál a legnagyobb, mintegy 306 cm 120 év alatt. Ez az érték Paksnál 264 cm, míg Bajánál és Mohácson azonosan 202 cm-re adódott. d) A vízszintek csökkenése időben átlagolva közel azonos vízhozamok mellett következett be, amely megállapítás - változatlan esésviszonyok mellett - előre vetíti a meder süllyedésének feltételezését. Az adatok és az ábrák elemzéséből az is kimutatható, hogy az általánosan jellemző vízszintcsökkenés ellenére az évi maximumok értékei az utolsó harminc évben emelkedő trendet mutatnak, amit a folyóinkon a 21. század elején sorra bekövetkező LNV érékek tovább erősítenek. Az egyre magasabb tetőző értékek okát keresve a klímaváltozással összhangban egyre gyakrabban megjelenő szélsőséges csapadéktevékenységeket, a vízgyűjtő területen átalakuló területhasználat következtében növekvő mértékű és gyorsuló lefolyási viszonyokat, valamint a hullámtéri területek hidraulikai érdessége növekedésének a hatásait vélhetjük felfedezni. Amennyiben a vizsgált szelvényre rendelkezésre áll vízhozam idősor, úgy hasonló trendvizsgálatok elvégzésével az érkező vízmennyiség változásáról is nyerhető információ (6. és 7. ábra). Természetesen ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy az éves közepek, mint a teljes éves napi észlelésű adatsort az átlagszámítás szabályai szerint magába foglaló jellemzők lehetnek alkalmasak arra, hogy a mederben való teljes lefolyás trendszerű változásait szemléltessék, amíg az évi minimum és maximum értékek segítségével nyert trendvonalak a szélsőségek alakulásának tendenciáit mutatják. A Duna esetében a 6. ábrán bemutatott vízhozam idősorokra szerkesztett trendvonalak alapján az érkező vízmennyiségben jelentős változás nem következett be sem a kisvizek, sem a közepek esetében. Az évi nagyvizek trendvonala enyhe emelkedést mutat. Az évi vízhozamok minimumaira szerkesztett trendvonal közel vízszintes állása a folyó alapvízhozamának időbeli hozzávetőleges változatlanságáról tanúskodhat, amely az azonos