Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
68 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései A változásokat kiváltó okokra ezen ábrákból csak részben lehet következtetni, azok közül is leginkább a lefolyást befolyásoló környezeti tényezők már ismert vagy valószínűsíthető hatásaival együtt értékelve. A Duna esetében a középvizek és a minimumok csökkenő tendenciája előrevetíti a ma már igazoltnak tekinthető medersüllyedést, azonban annak mértéke nem feltétlenül csak a meder mélyülési folyamatainak a következménye. A Tisza éves minimumainak emelkedő trendvonala nagy valószínűséggel az 1976-ban üzembe helyezett Törökbecsei duzzasztómű hatását mutatja. A hidrológiai változásokról összetettebb képet nyújthatnak a napi rendszerességü észlelések egyesített vizsgálatai (3. és 4. ábra). Ezek során a napi egy adatot tartalmazó 120 éves vízállás idősor értékeinek felhasználásával különböző időszakokra vonatkozó trendvonalak készültek. H [cm] Vízállások és trendek - Baja 1200 1000 800 600 400 200 0-200 (B-10 o vo o <o o VO IŰ 8 3 5 o o o o o 3. ábra. Napi vízállás idősor és trendek Duna, Baja H [cm] 1000 800 600 400 200 0-200 Vízállások és trendek - Tisza - Szeged-400 rB*OCDv£lOtOl0*OiO<O<OOO <"OH*NJUJÄUl«r>-v400lüQM o o o o o o o o o o o o o 4. ábra. Napi vízállás idősor és trendek Tisza, Szeged A 3. ábrán bemutatott eredmények alapján a Duna bajai szelvényében mért vízállások egyöntetűen és jelentős mértékű csökkenést mutatnak, függetlenül attól, hogy hogyan választjuk meg a trendszámítás alapját képező időszakot. Korábban elvégzett vizsgálatok alapján ez azonban a folyó hossza mentén haladva megváltozik. Dunaföldvámál például az utolsó három évtized adatsorára szerkesztett trendvonal meredeksége majdnem eléri a teljes adatsorra szerkesztett vonalának a kétszeresét, tehát abban a szelvényben az utóbbi időszakban felgyorsulni látszik a vízszintek süllyedése. A Tisza szegedi szelvényében mért vízállások esetében a teljes adatsorra szerkesztett trendvonal enyhe emelkedést mutat (4. ábra), azonban az 1977-2022 közötti időszakot vizsgálva határozottan csökkenő tendenciák mutatkoznak, ami az ennek az időszaknak az elején üzembe helyezett Törökbecsei duzzasztómű feltételezhető befolyásoló hatása ellenére jelentkezik. A Duna 1433-1560 fkm közötti szakasza esetében elvégzett korábbi vizsgálatok során az ott található felszíni vízmércék közül a dunaföldvári, a paksi, a bajai és a mohácsi állomásokon észlelt adatok idősorait elemeztem. A rendel
