Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 39 dése után, nő a tápanyagterhelés, ami gyakran eutrofizálódási folyamatokat eredményezett. Szembetűnő volt az oxigéntartalom ingadozása, az oxigénhiányos, illetve túltelített állapot között. Ez a vízi élőlényeknek, elsősorban a halaknak, kritikus életkörülményeket teremtett. A Rétközi-tó eddigi üzemeltetése során több alkalommal fordult elő vízminőség romlás és halpusztulás, valamint vízminőséggel kapcsolatos probléma:- Kisebb halpusztulás a Rétközi-tó D-i részén volt 2000 augusztusában, amikor tavasszal belvíz beemelése történt, s nyáron a nagy melegben elszaporodtak az algák, oxigén hiányos állapot alakult ki.- Kritikus vízszint 2003-ban állt elő, amikor a január eleji feltöltés után az alacsony tiszai vízállások miatt nem lehetett vizet beengedni a tározóba. Ekkor a tó vízszintje 250 cm-ről őszre 36 cm-re csökkent. Szerencsére sem algásodás, sem halpusztulás nem jelentkezett.- 2004. febmárban a Kanda-öbölben ősszel a kis vízmélység és ajég miatt kb.120 q hal elpusztult.- 2006 augusztusában kagylópusztulás történt a tározóban, melynek oka - a vizsgálatok alapján - a populáció természetes elöregedése volt.- 2007 júliusában a nagy meleg miatt a tó partmenti, sekélyebb szakaszain zöld és kék algásodás volt észlelhető, de halak és egyéb élőlények pusztulását nem tapasztalták.- 2007 augusztusában ismét nagy mennyiségű kagylópusztulás volt a tározóban, melynek oka - az elvégzett vizsgálatok alapján - a magas vizhőmérséklet mellett, a túlméretezett populáció elöregedése volt. Halpusztulás ekkor sem történt.- 2014. folyamán a Tisza alacsony vízszintje nem tette lehetővé a Rétközi-tó Tiszából történő vízpótlását. Január 2-án a Rétközi-tó vízállása 69 cm volt. Májusban a vízállás már csak 20 cm volt. A halak a vezérárkokba húzódtak vissza. Júniusban a tóban halpusztulás következett be az alacsony vízállás miatt. A halászati hasznosító a vezérárkokba próbálta terelni a halakat a veszteség mérséklése érdekében. Júliusban a halászati hasznosító a kialakult helyzetből adódó gazdasági károk enyhítésére, a lehalászás előkészítése céljából iszapolási munkát végzett. Ezt követően elvégezte a teljes halállomány kényszerű lehalászását. A 2016-os feltöltés óta, a Rétközi-tónál a FETIVIZIG mintavevő munkacsoportja vesz vízmintákat a helyszínen. A mért vízminőségi adatoknak a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. mellékletében szereplő, állóvizekre vonatkozó vízminőségi határértékeknek kell megfelelnie. A Rétközi-tó mintavételezése a korábbi mintavételezéstől annyiban tér el, hogy nem csak keresztező műtárgyról, hanem csónakból is történik mintavétel (ó. ábra). A vízmintavételeket helyszíni vizsgálati jegyzőkönyvben vezetik.
