Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
együtt, amelyek végül is nem valósultak meg. A belvízelöntésből származó károk az öblözet felső részén így továbbra is jelentkeztek, ezek megelőzése éveken át foglalkoztatta a térség lakosságát és a szakembereket. Ezen okok hatására 1979-ben megszületett a döntés a belvízöblözet fejlesztésére (FETIVIZIG 1978). A fejlesztési stratégia kidolgozásánál - amelyet 1979-ben az OVH finanszírozásával készítettek el - elsődlegesen a főmüvek fejlesztését irányozták elő azzal, hogy ezt követni kell az üzemközi és üzemi csatornák fejlesztésének. A főművi fejlesztés céljai a következők voltak:- a mezőgazdaság igényeinek természetes növekedésével mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Belfő-csatoma 20-28 1/s km2 fajlagos vízvezető képességét legalább 40 1/s km2-re kell megnövelni,- az átlagos levezetési időt 18 napról 12-re csökkenteni,- a befogadó főcsatornák fenékszintjének és mértékadó vízszintjének lehetőség szerinti süllyesztése,- a vízkormányzások, vízszíntartások érdekében zsilipek, tározók építése,- komplex vízgazdálkodási és környezetvédelmi megoldások alkalmazása, távlatban az automatikus üzemirányítás megvalósítása (Jeczkó-Horváth 1991). 3. A Rétközi-tó (Szabolcsveresmarti tározó) tervezése, megvalósítása (1978-1991) 3.1. A Felsőszabolcsi öblözet fejlesztési ütemei A Felsőszabolcsi öblözet fejlesztését három ütemben tervezték meg. Az I. ütem tartalmazta az Orosztanyai-csatomán a Besztereci esésnövelő szivattyútelep építését, mely a Nagyhalász-Pátrohai-csatornából 2,4 m7s vízmennyiséget irányít át a Belfő-csatomába. Továbbá tartalmazta a Tiszaberceli szivattyútelep alatti rész víztelenítését segítő kisebb szivattyúállás létesítését (a mai Csürparti szivattyútelepet) a Csőzsilip csatornán, mely a belvizeket közvetlenül a Lónyay-főcsatomába emeli. A II. ütemben a Felsőszabolcs felső öblözetének fejlesztésére a VIZITERV összesen 9 fejlesztési változatot dolgozott ki, ezek zöme lényegében alapelvében hasonló volt: • a Belfő öblözet felső 21 850 ha területű részének (Dombrád-Tiszakanyár térségében) a Tisza felé történő lekapcsolása, • a Belfő-csatomától a Tiszáig mélyvezetésű csatorna, a Tisza töltésénél egy 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep építése (3 változat), • a Belfő-csatománál egy 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep, majd egy 16 Némethné-Lőrincz- Ónodi-BodnárSzlávik: A Rétközi-tó...
