Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
14 Némethné-Lőrincz- Ónodi- Bodnár- Szlávik: A Rétközi-tó... 1846-ban megalakult a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat, melynek feladata nem csak a Tisza szabályozása, hanem a mocsarak, kiöntések rendezése, korlátozása és lecsapolása (2. ábra). A vizrendezési munkák a térségben 1854-ben indultak meg. A legjelentősebb feladat a Belfő csatornarendszernek és létesítményeinek a kiépítése volt. 1860- 1866 között 53 km hosszon megépült a Belfő-csatoma (3. ábra). 4. ábra. Felsőszabolcs belvízmentesítése (2) (Virágh 1898) A Tisza töltésein kívül megrekedt vizek levezetésére Tiszabercelnél és Halásztanyánál már 1856-ban tiltót építettek a Tisza töltésbe. Ezek 1864-ben történt beszakadása után csak a Tiszaberceli zsilipet építették újjá. 1879-1882 között megépítették a Lónyay-főcsatornát a Nyírségből érkező vizek befogadására (4. ábra). A Tisza magas vízállása idején a belvizek azonban így sem tudtak szabad befolyással, gravitációsan a Tiszába jutni, ezért 1884-ben Tiszabercelen 50 lóerős gőzgéppel ellátott telepet (amely 2 db 1 m3/s teljesítményű szivattyút működtetett), majd 1896-ban a 6,0 m3/s teljesítményű gőzüzemű szivattyútelepet építették meg (ma ipartörténeti műemlékként látogatható) (7. kép). 1889-1900 között készült el a Nagyhalász-Pátrohai-csatoma. 1914-ben épült a Nagyhalász-Pátrohai-csatomára egy esésnövelő szivattyútelep, a mai Zúgói
