Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

188 Horváth István: Lónyay Menyhért társulati tevékenysége...- semmi áldozatot nem kíméltek, hogy ezen kérdést megoldásra juttassák. Ily módon végre létrejött a két társulat között az egyesség, melynek értelmében a nyírvízgyüjtő csatorna kiépítése és fenntartásának kérdésére egyetértőleg elhatározta a két társu­lat, hogy egyikük, jelesül a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat vállalja magára a kiépítés keresztülvitelét s ennek örök időre leendő fenntartását, s viszont azért a másik, t. i. a nyíri társulat egyszer s mindenkorra az alább meghatározott összeg fizetésére kötelezi magát és pedig: A felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat köte­lezte magát a nyírvízgyüjtő főcsatornájának, s ezzel járó töltések s egyéb tervszerű müveknek, valamint ezek kiépítése után a csatorna torkolatánál a felmerült s a nyír­­vizszabályozó társulat érdekeit is kiválóan érintő szükség által indokolt esetben a minisztérium által felépíttetni elrendelendő zsilipnek mielőbb leendő kiépítésére és ennek mindenkori fenntartására. E gyűjtő főcsatorna s melléképítményeinek fenn­tartása szintén a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat feladata lett. A nyírvizszabályozó társulat ezekhez képest beleegyezett, hogy a főcsatorna kiépítését a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat vállalja magára és ezért ezen gyűjtőcsatorna kiépítési és fenntartási költségeire hozzájárulási illetményként egyszer s mindenkorra egyességileg megállapítva - tartozik a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulatnak 250,000 frtot o. é. Jizetni (...) A Nyírvizszabályozó társulat beleegyezését jelenti ki, hogy a felső-folyások időlegesen s a szükségnek elmaradhatatlan eseteiben elzárassanak. A két társulat kötelezte magát úgy Szabolcsmegye törvényhatóságánál, mint a m. kir. kormánynál az egyesség tárgyával kapcsolatos minden ügyben, egymást támo­gatni s különösen oda hatni, hogy az egyesség keresztül vitele a kormánynál nehéz­ségekbe ne ütközzék, — és ugyanebből kifolyólag a múltban ezen egyesség létrejöttéig fennforgóit ellentéteket megszüntetni. (...) A nyíri gyűjtő főcsatorna tulajdonjoga a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulatot illeti, a mely kötelezve van a szükséges területe kisajátítását saját költségén keresztül vinni s onnan túl a csatornának s töl­téseinek jó karban tartása iránt a kormánynak is jelelni...” (Almássy-Virágh 1896). Az egyezség értelmében tehát a felsőszabolcsi társulat vállalta a csatorna kiépítését és fenntartását, a nyírvízszabályozó társulat pedig egy egyszeri összeg­gel járult hozzá a munkálatokhoz. Az építkezés még 1879-ben megkezdődött, a csatorna teljes egészében végül 1882 őszére készült el. Ezt követően 1884-ben az addigi zsilipet kiegészítendő megépült Tiszabercel és Paszab határában egy 50 lóerős gőzüzemű szivattyútelep is. Amikor Lónyay Menyhért 1884 októberében elhunyt, az évtizedekkel korábban megálmodott rendszer szinte készen állt, a Rétköz, és a benne élő emberek élete gyö­keresen átalakult. A gróf pontosan tudta, hogy milyen munkálatokra van még szük­ség a rendszer megbízható működéséhez, ezeket utódai a következő évtizedekben meg is valósították. Lónyay a szabályozások legkritikusabb időszakában vitt vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom