Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
132 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó 4. A műszaki tervezés folyamata 4.1. Műszaki változatok elemzése A műszaki változatok elemzése négy elemzési fázisban történt, az alábbiak szerint: (1) Felső-Tiszai vízgyűjtőre kiterjedő magyar-ukrán közös stratégiai változat-elemzés (2) Tisza-völgyi szintű stratégia változat-elemzés (3) A Tisza-Túr árapasztó tározó kialakításának változat-elemzése (4) Végső változat-elemzés A változat-elemzés harmadik fázisában összesen 7 koncepció-változatot vizsgáltunk. A változatelemzés több mint egy évig tartó nyílt tervezési eljárás keretében folyt. Ebben az első fázisban a fejlesztésben érintett minden érdekelt fél (vízügyi igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, érintett hatóságok, megyei szervek, kistérségi tanács, önkormányzatok, Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek stb.) és a lakosság széles köre részt vett. Közreműködtek továbbá a HUSKROUA 1001/221. számú ENPI magyar-ukrán közös projekt keretében az ukrán vízügyi szervezetek, tervező cégek, szakértők. Ebben a fázisban az alkalmazott munkamódszer a tervvázlatokra alapozott konzultáció, az előzetes modellezések eredményeinek elemzése volt. A végső változat-elemzés (4. változat-elemzési fázis) A változatelemzési fázis végén egyértelművé vált, hogy a projektben megvalósított 3. változat a legelőnyösebb az alábbiak miatt:- Ez a változat biztosítja azt az alapcélt, hogy a tározóval a magyarországi Felső-Tisza legfelső szakaszán valósuljon meg a legjelentősebb árapasztás.- A vízbevezető nagyműtárgy közvetlenül Tiszabecs alatt helyezkedik el, a lehető legközelebbi helyen az országhatári szelvényhez viszonyítva.- A változat minden eleme Magyarországon valósítható meg. A szükséges és elégséges tározókapacitás ennek a változatnak az esetében érhető el.- A 2013-2015 között lefolytatott lakossági és egyéb egyeztetéseken ez a változat kapta a legnagyobb támogatást.- A környezetvédelmi eljárást megelőző részletes hatásvizsgálati dokumentáció is e változat megvalósítása esetén látta minimálisnak a környezeti hatásokat, illetve a természetvédelmi területek érintettségét.- A változat jól illeszkedik a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési koncepcióba és a Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési programba is (1. és 2. fázis).- A többi vizsgált változat negatív tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek kizárják azok megvalósítását.
