Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója
34 Kertész- Polgár- Tuboly: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója ennek eredményeként 2018 augusztusa és 2018 decembere között, minimális szivattyúzás mellett a száraz munkaterület végig fenntartható volt (5. kép). A hordalék-leeresztő nyílás acéltáblás főelzárását mozgató gépészeti berendezések felújítása és ennek tervezése is komoly kihívást jelentett. A mozgató-berendezés még az eredeti, 1932-ben átadott létesítmény gépészeti egységeként üzemel és ennek felújítása, működésének modernizálása nem volt egyszerű feladat. Ma már inkább ipari műemlékként lehetne kezelni a berendezést, azonban érdekes volt megtapasztalni eleink gondos tervezését és kivitelezését. A megbontást követően egyes elemek még ma is nagyon jó állapotban voltak. A felújítási program szerint az utófenék feladatát ellátó, cölöpalapozású Pfletschinger-féle padot a műtárgy teljes szélességében elbontották, helyette új vb. szerkezet készült. Az átbukó víz energiacsillapítására szolgáló pad speciális és fontos eleme a gátnak, kialakítása a bécsi tervezőiroda egyedi megoldása volt. Ennek állapota a folyamatos terhelés, vízjárás alapján sok bizonytalanságot hordozott, ami a tervezhetőséget is jelentősen befolyásolta. A kivitelezés folyamán az előzetesen számítottal szemben néhány váratlan tervezési feladat is jelentkezett. Közülük a legösszetettebb feladatot az I. sz. nyílásban, a Pfletschinger padot tartó eredeti, cölöpalapozás kicserélése jelentette. Az I-es nyílás Pfletschinger-utófenekének cölöpjei 1931-ben bauxitbetonból készültek. Ez a technológia Magyarországon ma már nem alkalmazható. A belőle készült szerkezetek - és ez esetünkben is igaz volt - már olyan károsodáson mentek keresztül, mely miatt nem képesek ellátni funkciójukat. A vállalkozó elbontotta ezeket a cölöpöket és helyükre új vb. cölöpöket vert le. A Rába vize jelentős hordaléktartalommal folyik le. Jellemzően lebegtetett hordalékról van szó, de görgetett (homokos kavics) is nyomon követhető. A duzzasztómű üzemrendje úgy változtatta meg a természetes áramlási viszonyokat, hogy a felvízi bögében jelentős az iszapkiiilepedés, az alvízi mederszakaszon pedig a szemcsés hordalék átrendeződése keletkezett. A Rába medrében a felvízi oldalon végzett kotrás során 9 800 m3 anyagot kellett kikotomi, melyből elvégezték a Kis-Rába 11-es ágának feltöltését. Ehhez tapasztalt, bevállalós partnerekre volt szükség, akik a munkagépeikkel hajlandóak voltak „begyalogolni” a Rábába. Nagyszerű volt az alvállalkozók (Szalai Dózer Kft. és FUÉP Kft.) közreműködése. A megfelelő (téli) időszak kiválasztása után nagy gépkapacitás és gyors, összehangolt munka kellett a sikeres megvalósításhoz (6. kép). 6. kép. Rába meder iszaptalanítása a duzzasztómű felvízében, a leürített mederben (Tuboly László felvétele)
