Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. filzet 75 7.2. Kockázati eredmények Az döntési térképek felhasználásával előállíthatok a vagyoni kockázat térképek. Vagyoni kockázatot a vízjárta területeken nem, kizárólag az úgynevezett védekezési vonal mögött számoltunk. Ezek rendszerint olyan vonalak, amelyek mentén a helyi vízügyi igazgatóságok biztosítják a védekezést, például egy belterületi magaslat vagy egy külterületi út mentén. Országos szinten a nyílt ártereken az összes vagyoni kockázat valamivel több, mint 5 milliárd Ft/év, aminek legnagyobb részét a Közép-Duna tervezési egységben található kockázat tesz ki, de jelentősen magasak az értékek a Felsö- Dunán és a Közép-Tiszán is. Az életkockázati indikátorok szintén a Közép- Dunán a legjelentősebbek, ugyanakkor sehol se haladja meg a 0,04-es határértéket, így az életkockázat a nyílt ártereken mindenhol az „elfogadható” kategóriába esik. A védekezés hatására a vagyoni kockázat körülbelül a tizedére csökkenthető, ehhez azonban a 100 éves és 33 éves árhullámok esetén a sikeres védekezés elengedhetetlen (4. táblázat). A további, nem pénzben kifejezhető kockázati paraméterek közül kiemelkedően fontos az érintett lakosszám, amely nyílt árterek esetében 142 ezer főt számlál. Ezen felül meghatároztuk az érintett szennyezőforrásokat, a kulturális örökségeket és az érintett ökológiai területeteket, amelyek tervezési egységenként való megoszlását a 5. táblázat mutatja. Nagyobb folyóink elsősorban árvízvédelmi töltéssel védettek, ezáltal a mentesített területeken lényegesen nagyobb árvízi kockázat jelentkezik. Az eredmények segítséget nyújthatnak a jövőben esedékes, nyílt ártereket érintő beruházások szükségességének igazolásában, illetve maguknak az intézkedéseknek a tervezésében. Új töltések építése és régi töltések elbontása átalakíthatja a nyílt árteres határokat, ezért az eredmények folytonos frissen tartása és felülvizsgálata elengedhetetlen lesz a jövőben. 8. A lokalizációs tervek célja, funkciója Az AKK hat évenként kötelező felülvizsgálatát megelőzően megvalósultak a tervezés során javasolt árvízvédelmi, kisvízfolyásokat érintő és belvízvédelmi fejlesztések is. A felülvizsgálat szerves része volt a lokalizációs tervek korszerűsítése, frissítése és továbbfejlesztésük elvégzése. A korábbi lokalizációs tervek a MIKE 21-ben létrehozott öblözeti modellek alapján készültek, a felülvizsgálat során az öblözetek modelljeit újra felépítették HEC-RAS-ban. Az új modelleket immár könnyebben és gyorsabban lehet módositani, a vízügyi igazgatóságok lokalizációért felelős munkatársai részletes oktatást kaptak a lokalizációs tervezésről, majd az intézkedések beépítéséhez kapcsolódóan a térinfomatikai (ArcMAP) és a modellező szoftver (E1EC-RAS) használatáról.
