Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
56 Bálint- Ganszky- Csibrán- Bálint: Az árvízi kockázatkezelési tervek... kockázatú. Továbbá azt is, hogy az alacsony és magas kockázatok között a különbség hat-hét nagyságrend. A legalacsonyabb öblözeti kockázat 1-10 ezer Ft/év, a legmagasabb pedig 17,3 milliárd Ft/év. Az összes vagyonkockázat 80%át az országos kockázati rangsor első 20 (rész)öblözete adja. A jelenlegi töltéskiépítettség mellett a kockázatok rendkívül egyenetlenek az egyes (rész)öblözetekben, vagyis nem teljesül az egyenlő biztonság a mentett oldali védett területen, a várható károk mértéke egyes térségekben kimagasló, máshol pedig a jelenlegi területhasználatok mellett „túlbiztosított”. 20,000,000 18,000,000 16,000,000 Magas kockázatú részóblözetek Közepes kockázatú részóblözetek Alacsony kockázatú részóblözetek Ártéri részóblözetek sorszáma ^Vagyonkockázat összeg [eFt/év] —Magas és közepes kockázat határérték (eFt/év) 4. ábra. Az ártéri öblözetek megoszlása kockázat szerint Az országos kockázati rangsort a vagyoni kockázat alapján nagyságrendi sorrendbe rendezett (rész)öblözetek alkotják. Az 5. ábrán pirossal emeltük ki a magas kockázatú öblözeteket, sárgával a közepes, és zölddel az alacsony kockázatúakat (az eredmény tartalmazza a töltésállapot gyengeségből származó kockázatokat). A fenti megközelítés egy ’Felülről-lefelé’ (Top-down) történő tervezési szemléletet tükröz, ami nem foglalkozik a kismértékű, de releváns helyi kockázatokkal. Az utóbbi ugyanakkor a helyi lakosság szempontjából kulcsfontosságú, ezért szükség van a ’Lentről-felfelé’ (Bottom-up) történő tervezési szemléletre is, amely a kockázat település szintű értékelését jelenti. (A top-down, bottom-up tervezési szemlélettel árvízkockázati vonatkozásban a szakirodalomra utalunk: Knighton et al 2018).
