Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
6 Szerkesztői bevezető A Kiskörei Vízlépcső és hatásterületi müveinek létrehozásában részt vett tervező, kivitelező, vagy éppen a beüzemelés első gondjait megoldó mérnökök közül sokan már nincsenek közöttünk. De munkájukat méltán dicsérik a létesítmények és az elmúlt ötven év, ami hirdeti a magyar vízgazdálkodók évszázados hagyományokon alapuló tudását. A tanulmány függeléke tartalmazza a megvalósítás 86 vezető mérnökének névsorát. A Kiskörei Vízlépcső és duzzasztással érintett területe a Kisköre - Tiszabábolna közötti folyószakaszon három vízügyi igazgatóság (a KÖTIVIZIG, az ÉMVIZIG és a TIVIZIG), három állami erdőgazdaság, mintegy 20 termelő szövetkezet, és 13 község közigazgatási területére terjedt ki. A több építési szakaszból, illetve duzzasztási ütemből, infrastruktúra fejlesztésekből álló beruházáshoz kapcsolódóan nem készült olyan összefoglaló mü, ami napjaink hatásvizsgálataihoz hasonló lett volna és értékelte volna a beruházásnak az erdőkkel, az erdőgazdálkodással való összefüggéseit. Ficzere András: A kiskörei vízlépcső erdészeti előkészítő munkái c. cikke azt kívánja bemutatni, hogy ez a grandiózus munka hogyan érintette az erdőállományokat. A cikkben közölt számadatok az 1978. december 31-ig tartó beruházási időszakra vonatkoznak. Akiskörei tározótér 12 700 ha kiterjedésű területén egykoron igen jelentős erdőségek és nagy kiterjedésű gyümölcsösök voltak. Az építés és a jövendő tározótér kialakításának előkészítő munkák által érintett erdőterülete megközelítőleg 3 250 ha volt, a nagyobb kiterjedésű gyümölcsösök pedig 320 ha összesített területet foglaltak el. Több mint 600 ezer m3 kitermelt faanyagot hasznosítottak az erdészetek, azonban jelentős mennyiség ment veszendőbe az árvizes időszakokban, mivel a letermelt faállományt időben nem lehetett kiszállítani. AIII. ütemü duzzasztás elmaradása miatt mintegy 2 300 ha szárazulat maradt a tározótérben, amelyek jelentős része ismét beerdősült. Kompenzációs erdőtelepítésekre is sor került, elsősorban a vízügyi és természetvédelmi érdekek figyelembevételével. A kiskörei vízlépcső erdőállományainak alaposabb vizsgálatai a nem túl távoli jövőben felértékelődhetnek. Az elmúlt 50 évben a duzzasztási vízszintek és árhullámok által meghatározott talajvízszint ingadozások erdőállományokra gyakorolt különböző hatása, az egyes területeken a természeti folyamatok (fakitermelések nélküli) érvényesülése sok értékes információt biztosíthat a vízfolyások medrében tervezett vízvisszatartások természeti folyamatainak modellezéséhez. Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (EU Árvíz Irányelv) végre
