Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 165 tésével és 2700 m3földnek a deszkák mögé való hordásával és bedöngölésével kellett volna elkészíteni. Tekintettel arra, hogy az anyagvételezés szállítási távolsága átlag 50 m, emelési magassága átlag 4m, a vízépítkezések normái szerint 100%-os teljesítmény mellett 1 m3 bedolgozásához 3 óra és 12 perc, a 2700 m3-hez pedig 8640 munkaóra kellett volna. Ezen munkákat azonban nem hogy 3 óra alatt, hanem annak többszöröse alatt sem lehetett volna elvégezni az átázott, sáros, süppedős talajon, az eleitől kezdve veszélyeztetett töltés tövében épült községekből toborzott közerővel, akiknek mindegyike inkább családjának, tűzhelyének, ingóságainak mentésén gondolkozott. Még 1000 Csongrád megyei kubikusnak is ezer jó talicskával és a sáros terepen, a talicskák alá szükséges megfelelő mennyiségű pallóval, csak a földmunka elvégzéséhez legalább 9 munkaóra lett volna szükséges, ami du. 4-5 órát jelent, holott a gát meghágása már de. 10 órakor megkezdődött, az átszakadások pedig a déli órákban következtek be. Ilyen hatalmas felkészülés azonban sehol az országban nem áll és nem állhat rendelkezésre. Ha pedig a Tisza-Szamosközi Társulat ezen mellékgátra koncentrált volna az átlagosnál nagyobb felkészültséget és ha Bökényben nem szakad át a gát, hanem az árvíz a Tisza medrében maradva a tisza-szamosközi töltésen ömlött volna át, akkor méltán érhette volna a vád, hogy miért nem a fő védelmi vonalat: a tiszai gátat készítette előjobban. Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy a már átbukásban lévő víz ellen csak földből készült nyúlgát úgy sem adott volna megfelelő védelmet, hanem csak a sok anyagot igénylő jászolgát. Hogy a Társulat mennyire a feladata magaslatán állt, mutatja az, hogy az új Túrnál — ahol már több idő állt rendelkezésre - töltésmagasítással meg tudták állítani az áradatot.” (Szent-Iványi 7948, TDT 1948d). A vizsgálat megállapította, hogy az igazgató-főmérnök az árvízi előkészülethez szükséges védelmi intézkedéseket megtette és az előjelzés nélkül a társulatra zúdult árvíz elleni védekezést azonnal megindította. Ezt bizonyították a következők:- Az árvíz elleni védekezésnél igénybe vehető közerő és a védekezésnél közreműködő társulati és közigazgatási alkalmazottak beosztását tartalmazó nyomtatásban megjelent kimutatás, amelyet a kellő időben az összes illetékesnek megküldték.- A társulat jelentése szerint az előírt árvédelmi készletnek az árvédekezéshez szükséges legfontosabb árvédelmi anyagai és eszközei majdnem teljes egészében rendelkezésre álltak. így pl. a pallódeszka 99, a karó 181, a kézi lámpa és viharlámpa átlag 70, a fáklya 138, zsák 111, talicska 93, ásó 108 és kézibak 90 százalékban volt meg.- A társulati távbeszélő hálózat megfelelően működött és semmi akadályt nem képezett az intézkedések és jelentések lebonyolításában.-A Társulat árvédelmi szabályzatának 15. §-a szerint a gátszakadást szenvedett töltésszakaszon jégmentes árvíz esetén az árvédelmi készültséget a mértékadó tiszabecsi vízmérce + 300 cm-es vízállásánál kell elrendelni. A Társulat a vízállás észlelést december 29-én reggel 8 órakor a + 160 cm-es vízállásnál már megkezdte.
