Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

156 SzlávikLajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez

Az 1949-ben meghatározott és jóváhagyott mértékadó vízszinthez (erről lásd a 13. fejezetet) készítette el a Mátészalkai Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség a beregi öblözet Tisza jobb parti töltésének erősítési tervét, melyet az OVgH 40.121/1949. sz. alatt tárgyalt és hagyott jóvá. 1949-ben elkészült a tivadari töltésáthelyezés a harmadik variáns szerint, 33 940 m3 földmunkával, 11 porta áthelyezésével, valamint a vásárosnamény-tiszaszalkai alacsony szakasz emelése (Sík-Dabolczi 1957).

1948-1954 között 600 ezer m3 földtömeget építettek be a jobb parti tiszai (beregi) töltésekbe. Ez azt jelentette, hogy 1947. után a Bereg megyei töltésszakaszon az addig beépített 2 430 000 m3 töltéstömeg 3 millió m3 fölé emelkedett (>Sík-Dabolczi 1957).

Lászlóffy Woldemár szerint a helyreállítás és a szükségessé vált töltéserősítés költségei végképp meghaladták az érintett társulatok anyagi erejét. Ez újabb bizonysága volt annak, hogy a háború után amúgy is pénzügyi válságba jutott társulatok nem képesek a mind nagyobb műszaki felkészültséget kívánó feladatuknak megfelelni. Nyilvánvaló lett az is, hogy a gazdasági fejlődés során értékében lényegesen megnőtt árterület zavartalan termelésének biztosítása országos érdek lévén, annak terhe nem hárítható a helyi lakosságra (Lászlóffy 1982).

A rendkívüli magasságú és hevességű árvíznél jelentősen károsodtak a partok is, több partbiztosítást is újjá kellett építeni (8. kép).

8. kép. A mezőladányi partbiztosítás építésének földmunkája (1948)