Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
• a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, a Tervhivatal képviselői, • Pichler János, a Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottság titkára, • Dr. Bogárdi János, a Vízrajzi Intézet igazgatója, • Vázsonyi Adám, a Nyíregyházi Folyammémöki Hivatal képviseletében, • Görgényi Dániel ezredes (akit Fass Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára január 18-án a helyszínen kinevezett a védelmi munkák tejhatalmú irányítójának) és mások (összesen 28 résztvevő). Takács Ferenc államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos (5. kép) megnyitójában üdvözölte az ülésen megjelent „illusztris vendégeket” és elmondta, hogy a tiszabecsi és tivadari szakadások elzárásai ugyan elkészültek, de sürgős feladat az árvízvédelmi töltések végleges formában való helyreállítása. A tiszabecsi gátszakadásnál különösebb nehézségek nem merültek fel, nem úgy Tivadarnál, ahol a régi töltések - a körülmények kényszerítő hatása alatt - már eredetileg sem „a műszakilag leghelyesebb nyomvonalon” épültek meg. Takács Ferenc hangsúlyozta, hogy azt a megoldást kell kiválasztani, amely műszakilag helyes, teljes biztonságot nyújt az esetleg bekövetkezhető újabb árvizek ellen, de tekintettel kell lenni az ország jelenlegi pénzügyi helyzetére is. ,jlz olcsó megoldás - jól tudom - nem a leghelyesebb megoldás, de nem feltétlenül a legjobb megoldás a drága változat kiépítése.” Pataky Béla, az FM osztályfőnöke összefoglalta az 1947. év december legvégén bekövetkezett felső-tiszai árvíz lefolyását. Véleménye szerint: „... a Tisza tivadari visszaduzzasztásának egyik oka a híd, a másik maga a szűkület. Ha eltávolítanánk a hidat, 15 cm-es vízszintsüllyedést kapnánk, ha pedig az egész szűkületet megszüntetnénk, akkor 60 cm-es vízszintsüllyedés állna elő." Ismertetését zárva kifejtette: „... az, hogy a töltésszakadás Tivadarnál következett be, nem csupán a véletlennek tulajdonítható. Ha egy pillantást vetünk a térképekre, láthatjuk, hogy míg a hullámtér Tivadar felett 3 km-rel 2,5 km széles, közvetlen Tivadar felett már csak mintegy 600 m, Tivadar és Kisar között pedig 350 m-re szűkül össze, s az árvíz nyugodt lefolyását egy, a hullámtérbe mélyen benyúló orr akadályozza. A hullámtéren lezúduló víztömeg szinte merőlegesen támadta azt a töltésszakaszt, a lefolyó víz felsiklott, átcsapott a töltéskoronán és bekövetkezett a töltésszakadás.” (9. ábra). 150 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez 5. kép. Takács Ferenc
