Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 1. füzet 147 rókátjóval meghaladó mértékben felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott. Az óvintézkedéseknek, valamint a közigazgatás, a karhatalom, a honvédség és az önkéntes mentő-brigádok szervezett és harmonikus munkájának köszönhető az, hogy a súlyos tiszai áradások egyikénél sem következett be emberéletben veszteség. ” (Gál 1948). Az alispáni jelentés szerint az áradások igen súlyosan érintették Tiszabecs, Uszka, Tiszakóród, Tiszacsécs, Csaroda, Fejércse, Gergelyi-Ugomya, Gulács, Hete, Jánd, Tákos, Tivadar, Vámosatya és Milota községeket; kevésbé érintette, illetve csak határainak egy részét borította árvíz Szatmárcseke, Magosliget, Botpalád, Tiszaadony, Tiszavid, Tarpa, Lónya, Tiszakerecseny és Mátyus községeknek. Az árvíz által érintett községek összes lakossága 22 794 fő volt, amelyből az árvíz által teljesen vagy nagy részben elborított községekben 13 608, míg az árvíz által csak az egyes községek határait érintett településeken 9 186 lélek lakott. Az alispáni jelentés szerint az árvíz mintegy 62 000 katasztrális holdat (35 700 ha-t) érintett, amelyből 39 540 kh volt a szántó. Az érintett területeken teljesen összedőlt 631 lakóház és teljesen lakhatatlanná vált 682. Az összedőlt, vagy használhatatlanná vált melléképületek száma 1 399. Az állatállományban is igen súlyos kár mutatkozott. A hajléktalanná vált lakosság elhelyezése és élelmezése igen nagy feladat elé állította a közigazgatást, az egyes szakigazgatási vánnegyei hivatalokat (Gál 1948). Az alispáni jelentés részletesen taglalta az árvíz sújtotta lakosság kenyér, liszt, cukor, petróleum, hús, zsír, tűzifa, szappan és cipőtalpalási-utalvány ellátását, különös tekintettel, hogy ezekre a termékekre jegy rendszer volt érvényben. Dk Galambos József vármegyei tiszti főorvos az alispánnak küldött havi jelentéseiben részletesen beszámolt a vármegyében végzett egészségügyi munkákról, különös tekintettel az árvíz okozta többlet feladatokra. Az 1948 februári jelentés szerint az árvízzel elöntött és fertőzött kutak fertőtlenítését folyamatosan végezték. A lakosságot dobszó útján ismételten figyelmeztették, hogy csak mélyfúrású kút vizét, ahol nincs, forralt vizet igyon. A hastífusz veszélyének csökkentésére az árvizes községek lakosságát beoltották. Erre a lakosság 90%-a önként jelentkezett (Galambos 1948). Kerekes Imre, a Mátészalkai Államépítészeti Hivatal főnöke a közlekedésügyi miniszternek 1948. február 9-én tett részletes jelentésében összefoglalta a Szatmár- Bereg vármegyében 1947 decemberében és 1948 januáijában bekövetkezett árvíz okozta közúti vonatkozású károkat. A vármegyében az árvíz következtében húsz útszakasz és tíz híd jelentősebb károkat szenvedett. Ideiglenes helyreállításukat elvégezték, a végleges folyamatban volt. A május 12-i jelentés szerint a közúti árvízkárok helyreállítása kapcsán április hó végéig elkészült 9 091 m3 földmunka, 40 840 nr kőpálya helyreállítás, 76 850 fm padka helyreállítás {Kerekes 1948) Szűcs Gyula, Szatmár-Bereg vármegyei hivatalvezetője a Vármegyei Közigazgatási Bizottságnak február 10-én küldött január havi jelentésében részletesen beszámolt a mezőgazdasági árvízkárokról, az elpusztult állatállományról, a megsemmisült takarmányról, a takarmányozás nehézségeiről és központi segítséget kért a vetőmag és az állati takarmányok sürgős pótlására (Szűcs 1948).
