Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
142 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez kezesre, azok is úgy, hogy a MA V személyszállító autója, valamint a termények szállítására mintegy három teherautó tartózkodott a községben. Ezen teherautókat igénybe vettem s a harang félreverésével, valamint dobszó útján Tiszabecs kiürítését elrendeltem, ugyanakkor telefonon utasítottam a tiszakóródi jegyzőt, hogy Tiszakóród községet azonnal ürítse ki s a kiürítéshez szükséges tehergépkocsikat Tiszacsécséig fogom küldeni, ugyanakkor a községnek másik része szekereken Szatmárcseke felé kezdje meg az azonnali távozást. Ez alkalommal a kiürítés az első felszólításra rögtön sikerült, mert mintegy 6 óra leforgása alatt a községből mintegy 800-900fő lett áttelepítve Szatmárcsekére, illetve a kölesei körjegyzőségbe. Ezen mentési munkálatok 9-én a délelőtt folyamán is folytatódtak mindaddig, míg a Tisza vízállása 418 cm lett, amit reggel 8 órakor ért el. A kiöntés folytán az úttestet a víz annyira elborította, hogy autókkal tovább közlekedni nem lehetett... Ezen árvíz során Tiszabecs egybehangzó véleménye, hogy Sík Jenő12 főmérnök emberfeletti munkát végzett, mely munkájával a község köszönetét érdemelte ki, annál is inkább, mert 1947. évi december 30-án reggeltől kezdve 1947. december 31. este 6 óráig, Kölesébe való berendeléséig állandóan személyesen vezette a védőmunkálatokat, sőt a kritikus időben saját maga a védőgátak építésénél munkálkodott. Ezen ténykedésével az emberekben bizalmat keltett..." (Szentirmay 1948). A szilveszteri nagy árhullám a Bereg-vármegyei Ármentesítő Társulat Tisza jobb parti töltését is meghágta (3. ábra). A Vízrajzi Intézetben készült hossz-szelvcny szerint a tetőző vízszint általában mintegy 50 cm-rel maradt a beregi társulati töltés koronája alatt. A számítások szerint azonban a töltésszakadások nélkül a vízszínt egybeesett volna a töltés koronájával, sőt a lekopott szakaszokon át is 12 Sík (Schick) Jenő (1896-1968). Mérnöki oklevelét 1922-ben szerzi meg a Műegyetemen. Vízügyi szolgálatát napidíjas mérnökként 1922-ben kezdi meg. 1925. augusztus 1-vel hívják meg a Fehérgyarmat székhellyel működő Tisza-Szamosközi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulathoz. Eleinte szakaszmémöknek nevezik ki, majd rövidesen igazgató-fómémöknek. Ebben a minőségében - Kövessy Győző miniszteri biztos irányításával - vezeti Magyarország akkori legnagyobb szabású árvízmentesítési és belvízrendezési munkáinak tervezését és kivitelezését, a Túr szabályozását. A Társulatrészek 1939-ben történt egyesítése után az ismét Szatmárnémeti székhelyű teljes Társulat igazgató-főmérnökeként működik. A Batár mentén kialakuló töltésszakadás miatt méltatlanul és igazságtalanul meghurcolják, bűnvádi eljárás indul ellene, ideiglenesen igazgatói beosztásából felfüggesztik, majd letartóztatják. 1948. május 7-én szabadlábra helyezik, május 15-ével visszahelyezik állásába és teljes rehabilitációt kap. Mindez azonban önérzetét és egészségét is megrendíti. A vízitársulatok államosítása után 1948. év végén öt társulatból megalakuló Mátészalkai Árvíz- és Belvízvédelmi Kirendeltség vezetésére kap megbízást. Az újabb átszervezések után a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Körzet mátészalkai Szakaszmérnökségének vezetője lesz. 1950. augusztus 1 -tői szolgálati érdekből az akkori OVgFI Folyamszabályozási osztályához helyezik át. Az 1953. október 1 -én megalakuló Országos Vízügyi Főigazgatóságnál (OVF) csoportvezető, 1963-ban történt nyugdíjazásáig.
